Ha egy kutya gyakran vakarózik, először általában parazitafertőzésre gondolunk. Azonban számos más oka is lehet a viszketésnek, például allergiák. A kutya allergia nem számítanak ritkaságnak, és a különböző allergiás megbetegedések száma egyre csak nő.
© nateejindakum / stock.adobe.com
A kutyák leggyakoribb allergiái a következőek:
Többé-kevésbé mindhárom allergiánál ugyanazok a tünetek, ezért gyakran nagyon nehéz felállítani a diagnózist. Ezenkívül egy kutya egyszerre több allergiában is szenvedhet.
Érdemes tudni: A videóban bemutatott termékek linkjét megtalálja a videó leírásában.
A bolhaallergia nem fajtaspecifikus, valamint mindkét nemet egyenlő arányban érinti. Ezt az allergiát leggyakrabban a kevéssé gazdatest-specifikus macskabolha (Ctenocephalides felis) okozza, de más bolhafajták is előidézhetik. A bolhaallergia minden életkorban előfordulhat, bár csak legalább 6 hónapos kortól. Kiváltó oka a bolhanyálban található fehérje. A bolha harapásával ugyanis nem csak a kutya vérét szívja ki, hanem saját nyálát is bejuttatja az állat szervezetébe. Ez aztán vagy azonnali reakciót vált ki (I-es típusú reakció), melynél a szervezet 30 percen belül reagál, vagy késleltetett reakciót (IV-es típusú reakció), melynél a tünetek csak órákkal, vagy maximum 2 nappal később jelentkeznek. Azoknak a kutyáknak a szervezete, akik sokszor kerülnek kapcsolatba bolhákkal, toleranciát is kifejleszthet a vérszívókkal szemben.
Az atópia (környezeti allergia) nagyjából a kutyák 15%-át érinti. A bolhaallergiával ellentétben itt néhány fajta fokozottan veszélyeztetett. Ezek például a következők:
A betegség általában az 1-3 év között jelentkezik, nagyon ritka esetben 6 hónapos kor előtt, vagy idősebb kutyáknál. Kialakulásának feltétele a kutya fokozott hajlama a heves allergiás reakciókra. Ezek a kutyák még az ártalmatlan környezeti anyagokra is heves antitestképzéssel reagálnak, mint például a pollenre, fűre, házi porra, penészgombára. Ez aztán egy komoly, gyulladásos láncreakcióval és a szövetek károsodásával jár. Ezeket a tüneteket olykor szezonálisan lehet csak megfigyelni, mint például a füvek esetében. Az allergének pedig a légutakon vagy a bőrön keresztül jutnak a szervezetbe.
Az ételallergia minden fajtájú, nemű és korú kutyánál egyaránt előfordulhat. Kialakulásának feltétele, hogy a kutya hosszú időtartamon keresztül egy bizonyos eledelt fogyasszon, a túlzott reakció ugyanis csak ezután jelentkezik. Az eledel alkotóelemeivel szemben az egészséges kutyáknak immuntoleranciája alakul ki. Amennyiben a vastagbél-nyálkahártya védőfunkciója csökken, az allergének átjutnak a bél barrierjén, s így allergiás reakciót okoznak.
A tudomány mai állása szerint a kutyáknál bizonyos méretű fehérjék és fehérjekötések az allergének. Minden fehérje válthat ki allergiás reakciót, ennek a valószínűsége pedig a fogyasztás gyakoriságával nő. Nálunk a leggyakoribb kiváltók a marha, a tej és a tejtermékek, a tojás, a búza és a csirke. Ételallergia esetében azonnali és késleltetett reakciókról is beszélhetünk, sőt akár ezek kombinácijáról is. Így a tünetek az allergén fogyasztásától számított 30 percen belül, de akár néhány órán, napon, vagy akár héten belül is kialakulhatnak.
Minden allergia legfőbb tünete a viszketés. Bolhanyál-allergia esetén főleg a test hátsó része érintett, a hát hátulsó része, a far, a farok töve, a hátsó lábak és a has. Ezeken a helyeken a kutya vakarózik, dörzsöli őket és nem ritkán szívogatja őket. Különösen súlyossá válhat a dolog, ha az erős viszketés miatt így gyulladt, nedvedző seb alakul ki. Ezeken a területeken szívesen telepednek meg a baktériumok és az élesztőgombák is, melyek aztán csak fokozzák a viszketést.
Az atópia és az ételallergia esetében hasonló területeken figyelhetőek meg a tünetek, mely nem könnyíti meg az egyes allergiák elkülönítését. A viszketés itt a fejen, a mancsokon, a vállakon, a hason, a belső combon és a füleken alakul ki. A mancs ujjak közötti területe és alsó része be is gyulladhat. Ezenkívül a fülek és a külső hallójárat is begyulladhat. A sérült bőrfelületen gyakran itt is megtelepszenek a baktériumok és a gombák, melyek fertőzést okoznak (másodlagos fertőzés), s további viszketést okoznak. Ételallergia esetén a gyomor-bél traktusban is felléphetnek problémák, mint például hányás, hasmenés, puffadás, erős hasi fájdalom, laza széklet.
Mivel az egyes allergiák tünetei nagyon hasonlóak, diagnózist felállítani igazi kihívás. Ezenkívül a kutya természetesen többféle allergiában is szenvedhet egyidejűleg. Ezenkívül nem léteznek egyszerűen elvégezhető és megbízható tesztek, melyek megkülönböztetnék egymástól az allergiákat. Így általában kizárásos diagnózist kell alkalmazni. Továbbá a részletes anamnézis és az állapot pontos leírása is jó kiindulópont lehet.
Még ha a tünetek nem is utalnak bolhanyál-allergiára, a diagnosztikai folyamat elején ezt ki kell zárni. Az állatorvos egy bolhafésűvel vizsgálja meg az állatot, s ellenőrzi, van-e a kutya bundájában bolha vagy bolhaürülék. Ha ezek valamelyike megtalálható, akkor bolhanyál-allergiáról van szó. Egy intracutan tesz szintén hasznos lehet. Ennél bolhaaallergént és kontrollanyagot injekcióznak a kutya mellkasának bőrébe, és 15-30 perccel, valamint 4-6, 24 és 48 órával később ellenőrzik, felléptek-e allergiás reakciók. Továbbá léteznek vértesztek is a bolhanyál-allergiára, bár ezek csak az I-es típusú reakciót tudják igazolni. Ezenkívül létezik még egy diagnosztikai módszer, melynél bizonyos bolhaelleni készítménnyel kezelik a kutyát és az összes háztartásban élő állatot. A bolhaallergia valószínűsíthető, ha a terápia sikeres.
Az ételallergia kimutatása vagy kizárása bőrgyógyászok javaslata alapján csak eliminációs vagy kizárásos diéta alkalmazásával lehetséges. Ennek a diétának a keretén belül a kutya egy legalább 8 hetes időtartamon keresztül csak egyetlen fehérje- és egyetlen szénhidrátforrást fogyaszthat, s méghozzá olyat, melyet még sohasem evett előtte. Mivel ezzel az anyaggal még nem találkozott korábban a szervezete, nem is alakulhat ki rá semmilyen reakció. A diéta alatt az állat semmi mást nem ehet, tehát a jutalomfalatoknak és a finomságoknak is csak ezeket a bizonyos összetevőket szabad tartalmazniuk.
Bőrgyógyászok ilyenkor házi készítésű eledelt javasolnak. Amennyiben ez valamiért nem megoldható a gazdi számára, léteznek már hidrolizált diéták is. Ezeknél az alkotóelemek olyan aprók, hogy a kutya szervezete nem képes őket allergénként felismerni. Ezenkívül szóba jöhet még a mono-protein tápok alkalmazása. Az ilyen diétáknak jelentősen javítaniuk kell a tüneteken. Ezek lecsengése után ismét a korábbi eledelt kell alkalmazni, s mintegy provokálni a tünetek kialakulását. Amennyiben ismét fellépnek, máris megállapítható az ételallergia.
Az atópia diagnózisa klinikailag és más megbetegedések kizárásával lehetséges. Csak akkor lehet egyértelműen atópiát diagnosztizálni, ha néhány szempont tisztázásra kerül. A tünetegyüttes, a kor, a viszketés mintája, s egyéb tényezők össze kell, hogy álljanak, ezenkívül a viszketés minden más okát ki kell zárni. Ekkor aztán az állatorvos elvégezhet specifikus vizsgálatokat, hogy azonosítsa a kiváltó allergéneket. Erre kiválóan alkalmas az intracutan teszt, melynél allergéneket fecskendeznek a kutya bőrébe, hogy így megállapítsák az általuk kiváltott esetleges reakciókat. Ezt a tesztet mindig tapasztalt bőrgyógyászra érdemes bízni. Egy allergiateszt vérrel is elvégezhető, de itt előfordulhatnak fals pozitív eredmények is.
Az allergia legjobb kezelési módja, ha elkerüljük a kiváltó allergént – ez azonban esetenként nehézkes lehet. A bolhaallergia kezelése a bolhák következetes elpusztításából és újbóli megjelenésük megelőzéséből áll. Ezenkívül a háztartásban élő egyéb állatokat is rendszeresen bolhátlanítani kell, hogy az allergiás kutya a lehető legkevésbé kerüljön kapcsolatba bolhákkal. Főként allergiás ebek esetében pedig az állat környezetének tisztítása szintén szükséges. Amennyiben viszketés is fellépett, a másodlagos fertőzés elkerülése érdekében arra alkalmas készítményekkel kell kezelni.
Ételallergia esetében fontos azonosítani a kiváltó allergént (pl. marha), mivel ezután az adott összetevő kihagyásától eltekintve normál módon lehet etetni a kutyát. Amennyiben az allergént nem sikerül beazonosítani, vagy az állat több fehérjével szemben is érzékeny, a hidrolizált tápok alkalmazása jöhet szóba. Nem olyan régóta már fehérjeforrásként rovarokat tartalmazó tápok is elérhetőek a piacon, melyek új kapukat nyitnak meg a diagnosztika és a terápia előtt. A viszketés itt jelentősen rosszabbul kezelhető különböző készítményekkel, mint például glükokortikoidok vagy antihisztamin segítségével. Ezek a gyógyszerek ételallergia esetében nem annyira hatásosak, min bolhaallergiánál vagy atópiánál. Ezenkívül fontos, hogy a másodlagos megbetegedéseket, mint például a fülgyulladást vagy a bőrfertőzést szintén kezeljék.
Fedezze fel hipoallergén eledeleink széles választékát.
Az atópia kezelése sajnos igazi kihívás, hiszen szinten lehetetlen elkerülni a kiváltó allergént. Ha a viszketés csak az év néhány hónapjában jelentkezik, ebben az időszakban lehet viszketéscsillapító gyógyszereket adni a kutyának. Ha azonban hosszabb időtartamon át tapasztalható a viszketés, egy hiposzenzibilizáció javasolt. Ez egy immunterápiát jelent. A kutyák ekkor folyamatosan emelt koncentrációban kapják a kiváltó allergént. Ez stimulálja a kutya immunrendszerét, s így kialakul az allergénnel szembeni tolerancia.
Azonban ez a terápia nem mindig sikeres. Kiegészítésképpen lehet viszketéscsillapító gyógyszereket alkalmazni, korizont, ciklosporint, esszenciális zsírsavakat vagy oclacitinibet. A közelmúltban megjelent az atópia viszketése ellen egy új készítmény, monoklonális antitestekkel. Ezek az antitestek ,,elfogják” azt az anyagot, mely a viszketésért felelős, s a szervezet saját fehérjéjeként beépítik az anyagcsere folyamatába. Ez a terápiás forma egyelőre nagyon sikeres, s könnyen tolerálható az állat szervezete számára.
Az allergiákat nehéz megelőzni, mivel sok különböző tényező lehet érte felelős a kutyák esetében. Ha csak egy allergiát megállapítanak a kutyánál, várhatóan több követi majd. A bolhaallergia elkerülése érdekében érdemes figyelni a következetes bolha- és parazitakezelésekre. Ezenkívül érdemes változatos fehérjeforrásokat kínálni a kutya számára. Egzotikus fehérjéket nem tanácsos adni a kutyának, hogy ezeket egy esetlegesen fellépő allergia esetén kizárásos diéta keretében lehessen alkalmazni. Mivel az atópia egy öröklött allergia, az ebben szenvedő kutyákat nem érdemes tenyésztéshez alkalmazni.
The zooplus editorial team consists of a dedicated team of experts with many years of experience in the field of animal husbandry: Luisa with her White Swiss Shepherd Elyos, Laura, Julio, and Florian. Together with a large network of animal experts, we work to make the zooplus magazine a trusted source of information for all animal owners and lovers. Our goal is to provide exciting animal knowledge and relevant information on the proper care of pets.
