Norvég Erdei Macska

Norvég Erdei Macska

A norvég erdei macska emberi beavatkozás nélkül alakult ki hazájában, Norvégiában és vad külsejével, valamint hamisítatlan jelleme lenyűgözi az embert. Azonban nemcsak a külseje eredeti!

A norvég erdei macska külső megjelenése

Mint ahogyan a maine coon és a ragdoll, a norvég erdei macska is félhosszú szőrű fajtának számít. Bundája vízálló, hosszabb fedőszőrből és sűrű, gyapjas aljszőrzetből áll. Mint, ahogy a szibériai macska, norvég társa is szőrzetet cserél az évszakok váltakozásával: téli bundája különösen plüss hatású és hazájában melegen tartja a csípős hidegben. Sok hosszú szőrű fajtához hasonlóan náluk is található mancsaik között szőrpamacs. Nyakfodorja jól fejlett és különösen puha. Nyáron elhullajtja aljszőrzete nagy részét, azonban megmarad bozontos farka és „téli cipője“ (a talppárnák közötti szőrpamacsok).

A norvég macska szőrének jellege nagymértékben különbözik a maine coonétól, még akkor is, ha a két fajta első pillantásra hasonlónak tűnik. A norvég erdei macska vízálló fedőszőre enyhén olajos és nehéz, ezáltal egy kicsit bozontosnak hat, nem olyan selymes, mint az amerikai fajtáé. Ezért viselik nagyon jól a skandináv állatok a mínusz 30 fokot is, akár erős esőzéssel!

Mivel a norvég erdei macska inkább a nagy termetű fajtákhoz tartozik, csak 3-4 éves korára fejlődik ki teljes méretére. A kandúr akár 8 kg-ot nyomhat ilyenkor. Azonban teste hosszúkás és hosszabb lábú, mint sok más félhosszú szőrű fajta. Ezért gyakran karcsúbbnak tűnik, mint például a maine coon. A fajtára vonatkozó standard szerint háromszög alakú fején magasan tűzött fülek találhatók, melyek belsejét és hegyét is szőrpamacsok boríthatják. Profilja egyenes stop nélkül.

A házimacskánál jelentkező minden ismert szín előfordulhat a skandináv cicánál, akár fehérrel kombinálva is. Legyen szó cirmos, tigrismintás, pettyes vagy gyűrűzött, esetleg fekete, kék, borostyán, teknőctarka színű vagy ezek kombinációjában pompázó egyedről, minden norvég erdei macska vonzza az ember tekintetét! Csupán a csokoládé és annak hígítása a lila, valamint a fahéj és az őzbarna színeket tiltja a standard.

Jelleme

A norvég cica nem véletlenül számít „gyengéd óriásnak“: a fajtakedvelőket lenyűgözi barátságos lénye. Mérete ellenére rendkívül békeszerető és gyengéd állat. Úgy néz ki, mint a vadmacska, azonban feltétel nélkül követi gazdáját. A társaságkedvelő házitigris szívesen megosztja területét más cicákkal vagy akár kisállatokkal és kutyákkal is.

Méretéből és erejéből adódóan kivételesen ügyes a mászásban és ugrásban. Felettébb szívesen játszik és vadászik, ezért ajánlott ennek megfelelő kihívások elé állítani. Erre a legalkalmasabb egy macskabiztos kert vagy biztonságos erkély valamilyen fával vagy mennyezetig érő kaparófával. Itt kedvére kitombolhatja magát kedvence, mászhat és ugrálhat naphosszat! Rendkívül kíváncsi fajta és szereti, ha szellemileg is rendesen le van terhelve.

Játékösztöne és robusztussága ideális játszópartnerré teszi a norvég erdei macskát gyermekek számára. Toleránsnak és barátságosnak minősül, csak ritkán ijedős, azonban ehhez mindenképpen szükség van a megfelelő szocializációra.

Hiába jön ki jól emberi családjának tagjaival, módfelett társaságkedvelő, ezért nem ajánlott egyedüli cicaként tartani. Ideális esetben rögtön két szobatigrisnek adjon otthont, ha sikerült felelősségteljes tenyésztőt találnia. Ha négylábúját a menhelyről fogadja örökbe, ott biztosan tudnak felvilágosítást adni jelleméről is és valószínűleg olyan állatot ajánlanak Önnek, aki illik Önhöz!

A norvég erdei macska története

A norvég erdei macska egyike a kevés természetes cicafajtának. Természetes szelekció által fejlődött ki anélkül, hogy az ember beleavatkozott volna vagy célzottan kiválogatta volna őket. Ezért tökéletesen alkalmazkodott hazája zord életkörülményeihez. Vastag, vízálló bundája kiválóan alkalmas a kemény, hóban gazdag skandináv télhez. Amint elhullajtja vastag, plüsshöz hasonló aljszőrzetét, készen is áll Észak-Európa meleg, száraz nyarára.

A norvég erdei macska „karrierje“, akit hazájában „Norsk Skogatt“-nak hívnak, úgy kezdődött, mint az európai rövidszőrűé: egérvadászként Norvégia tanyáin, ahol a magtárakban és istállókban jó szolgálatot tett. Az nem ismeretes, hogyan jöttek létre az elvadult, hosszú szőrű házimacskák. Azt feltételezik, hogy tengerészek perzsamacskákkal együtt utaztak hajóikon és ezeket keresztezték a fajta képviselőivel. Azonban ennek oka lehet a skandináv macska génállományában végbement mutáció is.

A rövid szőrű állatokkal való pároztatás ellenére a hosszú szőrért felelős gént rejtetten tovább örökítették, így rövid szőrű szülők almaiban is újra és újra előkerültek hosszú szőrű egyedek. Ezek a macskák alkották a későbbi tenyésztés alapállományát, ami a 30-as években kezdődött. Először 1938-ban szerepelt Osloban norvég erdei macska kiállításon. A második világháború kitörésével a szisztematikus tenyésztés abbamaradt és csak a 70-es években folytatták ismét. 1972-ben ismerték el a norvég macskatenyésztői egyesületek a fajtát és ekkor készült saját standard is. 1975-ben regisztrálta az első egyedeket a Fédération Internationale Féline, röviden Fifé. Mindazonáltal csak a negyedik generációtól kezdve engedték „exportálni „ezeket a cicákat. Ennek ellenére egész Európában lenyűgözte a macskabarátokat a fajta!

Ápolása és tartása

Ez a robusztus és természetes fajta nem támaszt különleges igényeket tartásával kapcsolatban gazdái elé. Mint minden aktív cicának, a norvég erdei macskának is hasznára válik egy jól biztosított erkély vagy kert. Egy magas kaparófa a lakásban gondoskodik arról, hogy a tehetséges kis mászóbajnok kitombolja magát anélkül, hogy kárt tenne a bútorokban és a függönyökben.

A norvég macska szociális állat, ezért soha nem ajánlott egyedül tartani! Szívesen játszik gyerekekkel és általában jól kijön más háziállatokkal is, mint pl. kutyákkal. Előnyös, ha egy másik macska is lakik Önnél, hiszen kedvence fajtársával tud macska módjára játszani, tombolni és összebújni...

A norvég erdei macska hosszú szőre inkább robusztus és általában maga tisztítja. Aki biztosra akar menni és el akarja kerülni a puha aljszőr csomósodását, azzal nem árthat, ha hetente egyszer megkeféli bundáját. Ha négylábúja már kiskorában hozzászokik a szőrápoláshoz, akkor többnyire a későbbiekben sem fog problémát jelenteni. Szőrváltáskor segíthet a malátapaszta és a macskafű a lenyelt szőrszálak természetes kiválasztásában.

Fontos az éves megelőző állatorvosi vizsgálat, hogy időben felismerjék az esetleges betegségeket ellenőrizzék kedvence fogait.

A norvég erdei macska egészsége

A norvég erdei macska természetes szelekció útján fejlődött ki. Ezért csak nagyon ritkán küzd szaporodási problémákkal, továbbá rendkívül ritkán fordul elő nála kora- vagy halvaszületés.

Mindazonáltal a norvég erdei macska hajlamos a hipertrófiás kardiomiopátiára (HCM). Ez a szívbetegség a baloldali szívkamra aszimmetrikus megvastagodását idézi elő. A tenyészállatok szívultrahangja a legjobb út ahhoz, hogy időben felismerjék az örökletes betegséget és diagnosztizálás esetén kizárják az érintett cicákat. Ezért egy lelkiismeretes tenyésztő rendszeresen állatorvoshoz viszi macskáit és nem habozik, ha kéri a potenciális vásárló, hogy megmutassa a vizsgálati eredményeket. A HCM nem gyógyítható, azonban ha diagnosztizálják, rendelkezésre állnak olyan kezelési lehetőségek, melyek garantálják az érintett állatok számára a hosszú életet!

A glikogénraktározási betegség (GSD4) szintén gyakran előfordul a fajta képviselőinél, ami recesszíven örökölhető és többnyire csak későn ismerik fel. Ha egy macskakölyök egyik szülőjétől örökli a GSD4-et, akkor az illető hordozónak számít, aki utódai számára tovább örökítheti a betegséget. Ezek a macskákat nem ajánlott tovább tenyészteni. Ha a cica mindkét szülőjétől megkapja a gént, akkor ténylegesen megbetegszik: a hiányos feldolgozás és ezáltal a májban, izmokban, valamint az idegsejtekben raktározott túlzott mennyiségű glikogén többszörös szervi működési elégtelenséghez vezet. Az érintett cicáknál már öthónapos kortól kezdve neuromuszkuláris zavarok jelentkeznek és várható maximális élettartamuk 10-14 hónap.

A norvég erdei macska etetése

Az erdei macskát ajánlott fajtának megfelelően etetni. Az ideális étrend sok friss húst tartalmaz, ami a húsevő állatot egészséges fehérjével látja el. A minőségi kész eledelek többnyire eleget tesznek ezeknek a követelményeknek, azonban nem árt egy pillantást vetni a csomagolásra: a húsnak ajánlott az összetevők listájának élén állnia. A macskáknak nem csak izomhúst érdemes kapniuk, hanem belsőségeket is, mint például szívet vagy májat, mivel létfontosságú tápanyagokat tartalmaznak. Azonban ezeket ne tévessze össze a gyakran feltüntetett „állati melléktermékekkel“ –, mivel a legtöbb esetben ez alatt karmokat, porcokat és további állati hulladékokat értenek. Továbbá ideális esetben a táp mentes növényi melléktermékektől, cukortól és egyéb töltőanyagoktól.

A legjobb tápot keresi cicája számára? Fedezze fel a zooplus kínálatát száraz , nedves, gabonamentes, bio és gyógyászati tápok , valamint BARF-táplálékkiegészítők terén!

A norvég erdei macska tenyésztése

Az olyan örökletes betegségek, mint pl. a HCM és a GSD4, mindig rámutatnak arra, hogy milyen fontos a rendszeres vizsgálat, az átgondolt pároztatás és a betegséget hordozók kizárása a tenyésztésből. A lelkiismeretes tenyésztő számára az állatok és utódaik jóléte a legfontosabb, aki nem sajnálja a pénzt és fáradságot, hogy megfelelő állatorvosi vizsgálatoknak vesse alá a cicákat és adott esetben kizárja hordozókat a tenyésztésből.

Ezért kérjük, hogy mindig felelősségteljes tenyésztőt válasszon, amikor elkezdi keresni új négylábú családtagját és ne hagyja, hogy jól csengő hirdetések megvezessék, amelyekben fajtatiszta macskákat kínálnak jó áron. Ha valaki ilyen állatokat árul, az általában a szőrpamacsok kárára megy. Mivel a professzionális, felelősségteljes tenyésztés drága hobbi! A tenyésztőket terhelő költségekhez nem csak a fedeztetés és a kölykök felneveléséből származó költségek tartoznak, hiszen ez kiegészül még azzal, hogy a szülőket és utódokat egészségesen kell táplálni, rendszeres állatorvosi vizsgálatoknak kell alávetni, be kell őket oltatni és féregteleníteni. A lelkiismeretes szakember nem sajnál olyan előzetes vizsgálatokra költeni, mint pl. a szívultrahang az esetleges HCM diagnosztizálása érdekében. 12 héten keresztül neveli szeretetteljesen a kölyköket, gondoskodik a szocializációjukról és hagyja, hogy minden létfontosságú dolgot megtanuljanak anyuktól, illetve testvéreiktől, mielőtt beköltöznének új otthonukba. Mindez még kiegészül a tenyésztői egyesületben fizetendő tagsági díjjal, az ivartalanítás költségével és egyéb esetleges kiadásokkal.

Mennyibe kerül a norvég erdei macska?

Az egyértelmű, hogy mindennek megvan az ára… Egy norvég erdei macska ára megközelítőleg 700-1000 euró, abban az esetben, ha a macskát nem kívánják tenyészállatként alkalmazni,. Ezzel az összeggel fedezi a tenyésztő költségeit és egyáltalán nem is profitál belőle…

Természetesen nem minden macskabarát engedheti meg magának, hogy ennyi pénzt kiadjon egy cicáért. Számukra alternatívát jelenthet a menhelyről való örökbefogadás. Gyakran fajtatiszta állatok is kerülnek a menhelyre és talán ott találja meg álmai cicáját egy norvég erdei macska személyében. Egy valamit soha ne felejtsen el: ezen fajta képviselői nagyon szociálisak és soha nem ajánlott egyedül tartani őket!

Csodálatos együtt töltött időt kívánunk Önnek norvég erdei macskájával!

A leghasznosabb cikkeink

Sziámi macska

A sziámi a perzsamacska mellett az egyik legrégebbi és legismertebb macskafajta.

Maine Coon

Manapság már a Maine Coon macska számít a világ egyik legkedveltebb macskafajtájának és egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is.

Orosz kék macska

Első pillantásra a kékesszürke színű orosz kék macska nagy hasonlóságot mutat a karthauzi macskával vagy a brit rövidszőrűvel. Azonban ha valaki pontosabban megnézi őket, akkor rájöhet arra, hogy ezek