Ausztrál pásztorkutya

ausztrál pásztorkutya, australian cattle dog

Ez az ötödik kontinensről származó terelőkutya Európában is számos kedvelőnek örvend. De ez nem is csoda: az ausztrál pásztorkutya (australian cattle dog) nem csupán színes, szemet gyönyörködtető látvány, emellett sportos szellem és egyedülálló tulajdonságok is jellemzik. Potenciális tartója legyen mozgásbarát, s tudja becsülni a kutya önállóságát.

Kinézete

A közepes méretű kutya sportos-kompakt testalkatú, a nagyobb hímek akár 51 cm-es marmagasságot is elérhetnek. Felfelé álló fülei széles koponyán helyezkednek el. Az australian cattle dog sűrű aljszőrzettel bír, rövid fedőszőrzete lehet kék vagy vörös pettyes, s mindig láthatók benne világos-vöröses-barnás foltok. A kölykök még fehér-foltosan születnek, később aztán egyre több pötty jelenik meg bundájukban. A fajta megjelenése harmonikus összképet nyújt, s erőt valamint dinamikát sugároz.

Az ausztrál pásztorkutya története

Amilyen tarka az ausztrál pásztorkutya kinézete, olyan színes és sokoldalú őseinek galériája is. Hiszen többféle, európai bevándorlókkal Ausztráliába érkezett kutyából adódik össze. Ezek az energikus kutyák a farmereknek segítkeztek a nagy marhacsordák mellett: a kontinens nagy távolságain terelték őket. Ezen pásztorkutyák elődei vélhetően a mai bobtail-ekhez voltak hasonlatosak, de a hosszú szőr inkább hátrányos volt az ausztrál klímaviszonyokhoz.

Az ausztrál pásztorkutya-tenyésztés úttörőjének Thomas Simpson Hall számít, aki a XIX. században nemcsak szarv nélküli marhákat importált Nagy-Britanniából – és sikeresen tenyésztette is azokat -, hanem egy kutyatenyészetet is felépített. Ehhez pettyes munkakutyákat – ún. drover dog-okat – használt, valamint szelídített dingókat. Az eredmény – ahogyan ő nevezte, a „Hall's heeler“ nagyon sikeres terelőkutya volt.

Hall's halála után más kutyákkal is keresztezésre kerültek ezek a négylábúak , így többek között az ausztrál kelpie-vel – nem utolsósorban a harmonikus kinézet elérésére, hiszen maga a „heeler“ lénye tulajdonképpen megfelelt sok, nagy marhacsordát tartó farmer kívánságainak, hisz a szorgos négylábúak nagyszerű szolgálatot nyújtottak. Ezen keresztezések nyomán alakult ki végül a modern „australian cattle dog“, mint kiváló terelőkutya. Az első fajtaszabvány 1903-ban jelent meg, majd azt követően egyre inkább szétvált a munka-- és kiállítási kutya vonal.

Az ausztrál pásztorkutya jelleme

Nagyszerű terelőkutyaként bátorság és kitartás jellemzi az ausztrál pásztorkutyát. De hogyan is állunk kísérőkutyának való alkalmasságával? Ez a csinos, csupa erő kutya ezen a téren is tud néhány dolgot felmutatni: okos, tanulékony, falkájával lojális. Mivel igazából őrzőkutya, idegenekkel szemben inkább távolságtartó. Ez a mutatós ausztrál kiváló őrzőkutya-adottságokkal bír, és nagyszerű kíséretet nyújthat sportos aktivitásokhoz. Mindazonáltal meglehetősen sarkos, karakteres jószág, mondhatnánk, igazi jellem. Mert hogy terelőkutyaként hozzászokott az önálló munkához, így azután hajlamos arra, hogy akaratát keresztülvigye.

Ennek a kutyának rendkívül fontos a rangsor és abban való helye. Egy fair falkavezérnek szívesen alárendeli magát, s azután nagyon lojális és rendkívül kötődik gazdájához. Elképzelhető, hogy egy családban élő australian cattle dog egyetlen személyt választ ki igazán, s ahhoz tartozónak érzi magát. Emellett – főleg a hímek – hajlamosak arra, hogy más kutyákkal szemben türelmetlen magatartást tanúsítsanak.

A szabad szellemű kutya nevelése

A következetes magatartás mellett gazdája magabiztos fellépése is fontos az ausztrál pásztorkutya számára, mivel ez a kutya formálisan kiszagolja, érzi a bizonytalanságot, s igen gyorsan felhasználja arra, hogy kétségbe vonja a falkavezérséget – végül is egészen jól tudja, miről is van szó. Vagyis fellépése legyen mindig higgadt és öntudatos, ha egy ausztrál pásztorral dolgozik! A siker titka nem a keménység, hanem a következetesség, hiszen ez a szabad szellemű állat túlzott keménység esetén inkább leblokkol.

Mindenesetre ha helyes nevelést kapott, szeretne tetszeni gazdájának. Fontos, hogy a kutya olyan tenyésztőtől származzon, akinél már sok mindent megtanulhattak a kiskutyák, hogy négylábú barátját ne billentse ki bármi is olyan gyorsan a nyugalmából. Látogasson kedvencével kölyköknek szervezett játékórákat, keressenek fel egy jó kutyaiskolát, hogy kis önfejűje más fajták képviselőit is megismerhesse, s már kölyökként is erősödjék szociális kompetenciája.

Olvassa el magazinunk kölyökkutyák neveléséről íródott cikkét is!

Sport

Számos olyan elfoglaltság lehetőség létezik, ami australian cattle dog kutyájával közösen szóba jöhet: a fajta felnőtt képviselői kiváló kíséretet nyújthatnak lovagláshoz, kerékpározáshoz. Javukra írható, hogy vadászösztön alig-alig munkál bennük, viszont annál erősebb a követésre buzdító ösztönük – ez így együtt optimális feltételt jelent a közös kirándulásokhoz. Sok olyan kutyasportág kínálkozik, ami örömöt okoz az ausztrál pásztorkutyának – próbáljanak ki többet is, s így kiderül, melyek passzolnak leginkább mindkettőjükhöz! Többek között olyan sportágak közül választhat, mint az agility, az obedience, a flyball, a dog dancing vagy a kutya-frizbi.

Mindig ügyeljen arra, hogy a kutya korának megfelelő elfoglaltságot találjon – vagyis megerőltetőbb mozgásformák csak felnőtt kutyák esetében jöhetnek szóba - , s a tréninget mindig igazítsa hozzá négylábú barátjához – figyelve arra, hogy se testileg, se szellemileg ne terhelje túl, ne legyenek túl magasak a követelmények, melyekkel az állat szembetalálja magát. Ez az okos kutya terápiás -vagy mentőkutyának is jól kiképezhető. És végezetül – ám nem utolsósorban – a fajta képviselői természetesen még mindig kiváló őrző- és terelőkutyák is, melyek szívesen gyakorolják nagyobb területen eredeti feladatukat.

Az ausztrál pásztorkutya etetése

Ragadozó múlttal rendelkező négylábújának minden esetben javára szolgál, ha minőségi fehérjékhez jut – mégpedig hús formájában. A húsnak kell az összetevő-lista élén állnia, s az a legjobb, ha a csekélyebb értékű gabona teljességgel kimarad a receptúrából. A gyártó által megadott etetési mennyiségek csak irányadásul szolgálnak, melyeket hozzá kell igazítania négylábú családtagja alkatához és aktivitásához. Néhány ausztrál pásztorkutya hajlamos a túlevésre – vagyis mindig tartsa szem előtt kedvence vonalait, s ha szükséges, még időben lépjen fel a túlsúly ellen a bevitt kalóriamennyiség redukálásával!

A koplaltatás nem jó megoldás - legfeljebb beteggé tesz. Vigyázzon a csak úgy, mellesleg adott finomságokkal is: az a legjobb, ha ezeket teljesen mellőzi, vagy adjon helyettük száraztápot! Időről időre kínáljon kedvencének olyan száraz rágótermékeket, mint a pacal vagy a marhafülek, hogy ezáltal biztosítsa kutyájának a kiadós rágás lehetőségét! S ne feledje: mindig álljon elegendő friss ivóvíz is kutyája rendelkezésére!

Egészsége

Egy egészséges australian cattle dog nagyon robusztus. Mindenesetre a fajta néhány vonalában tapasztalható bizonyos örökletes betegségekre való hajlam, amelyek nagyobb valószínűséggel előfordulhatnak. Már jó előre szögezzük le: egy komoly tenyésztő az örökletes betegségekkel szembeni legjobb védelem. Ennél a fajtánál különösen figyelmet érdemlő téma a lehetséges süketség, amely összefügg a színezettel: több, mint minden 10. ausztrál pásztorkutya süket egyik vagy mindkét fülére. Így azután csakis olyan tenyésztőnél vásároljon, aki kutyáin audiometrikus hallástesztet végeztetett!

A nagyobb maszk és a foltok is csökkentik a süketség rizikóját. A szemekkel is lehet gond ennél a fajtánál: így előfordulhat pl. szemlencse-luxáció (PLL), amikor is a szemlencse eltolódik az elülső szemkamrába. Kezelés nélkül szürkehályoghoz, s a kutya megvakulásához vezethet. A betegség génteszt segítségével kizárható. Emellett az ausztrál pásztorkutya örökletes betegségei közé tartozik két gerincoszlop-megbetegedés is: a spondylose valamint a csontváz-hyperostose (DISH).

A spondylose esetén nem mindig adott az öröklött komponens, viszont a másik betegséget, a hyperostose-t illetően – amikor is a csont anyaga megszaporodik – egy felelősségteljes tenyésztő mindig be tudja mutatni a szülőállatok e betegség kizárását igazoló röntgenfelvételeit. Ugyanígy negatív teszttel kell igazolnia a tenyésztőnek, hogy csípőízületi diszplázia sem áll fenn. Egy teljes körű egészségnek örvendő australian cattle dog akár 14 évet – de még többet is – megélhet.

Az ausztrál pásztorkutya ápolása

Egy ausztrál pásztorkutya ápolása egyszerű: kefélje ki hetente egyszer-kétszer a szőrzetét, hogy eltávolítsa a kihullott szőrszálakat! Szőrváltás során javasolt a gyakoribb kikefélés – bár akkor is az egész lakásban találhat majd kutyaszőröket, mert a fajta meglehetősen erősen hullatja a szőrét. Fürdetni csak szükség esetén kell kutyáját, ha ez sorra kerül, enyhe kutyasampont használjon hozzá! Legtöbbször elegendő, ha hagyja megszáradni a szennyeződéseket, majd kikeféli azokat az állat bundájából.

Rendszeresen ellenőrizze a kutya szemeit és füleit, s szükség esetén speciális tisztítóval távolítsa el a szennyeződéseket! Emellett a karmokra is figyeljen oda: ha nem kellően lekoptatottak – ami főleg idősebb állatok esetében fordul elő -, akkor bizony szükségessé válik a karomvágó olló használata. Ha bizonytalan lenne, inkább kérdezzen meg egy állatorvost!

Előfeltétel: kert, udvar – és nagy szív!

Kinél és milyen körülmények között élhet igazán boldog életet egy ausztrál pásztorkutya? Ami egyértelmű: ez a nagy mozgásigényű fajta nem való városi lakásba. Szüksége van arra, hogy kitombolhassa magát, hogy hosszasan futkározhasson keresztül-kasul a természetben, s a legjobb, ha van egy nagy telek, amit őrizhet. A családjához nagyon ragaszkodó kutya számára az is fontos, hogy családhoz tartozzon. A nagy helyigény mellett az is lényeges, hogy azok a kutyabarátok, akik egy ilyen kutyát akarnak az otthonukba fogadni, naponta több órát rá tudjanak szánni házuk új lakójára.

A lelkes kutya kellő mértékű leterhelése, a rendszeres séták hosszú évekig mindennapi elfoglaltságot jelentenek majd. S csakis azok tudnak örömöt találni az ezzel az aktív pásztorkutyával való együttélésben, akiknek vérükben van a kutyával való foglalatosság, annak nevelése és ápolása. Felelősségteljes és tanulni kész kezdők is tarthatják ezt a kutyát. De már az állat beköltöztetése előtt jól át kell gondolni, hogy mi történik majd betegség vagy nyaralás esetén.

Tippünk: manapság már sok szálloda szívesen látja a jólnevelt négylábú kísérőket is. A kutya beköltözésével rendszeresen felmerülő költségekbe kalkulálja bele az állat fajának megfelelő, minőségi táplálékot, a kutyaadót, felelősségbiztosítást, és az állatorvosi látogatások költségét is!

A szükséges felszerelések

Már mielőtt ausztrál pásztorkutyája beköltözne Önhöz, szerezze be a kutya számára megfelelő alapfelszerelést, hogy új lakótársa már a kezdetektől minél jobban érezhesse magát! Ehhez tartoznak az etető- és itatótálak, a hám, nyakörv és póráz – a standard póráz mellett esetleg még egy vontató- vagy flexi pórázra is szükség lehet. A biztonságos szállítás érdekében már előre jól át kell gondolnia, hogyan oldja majd meg megfelelően az állat szállítását. Legyen szó szállótóboxról, autób való rácsról, vagy biztonsági övről, ami bundás barátja biztonságát szolgálja, valamennyire egyformán igaz: a legfőbb a biztonság.

Gondoskodjon kellemes kutyatakaróról, -kosárról kis barátjának, hogy az kényelembe helyezhesse magát, s szerezzen be számára érdekfeszítő játékokat, melyeket újra meg újra szívesen elővesz, s a változatosságot is megtalálja bennük. Végezetül pedig állítsa össze a kutya ápolásához szükséges dolgokat is: kefe, masszírozó kesztyű, enyhe kutyasampon, karomvágó olló, fül- és szemtisztító, kullancscsipesz – mindez hozzátartozik az alapfelszereléshez a mindenféle szempontból tiszta együttélés szolgálatában – s ne feledje a szőröket összeszedő kefét sem!

A kölyökvásárlás bizalmi ügy

Ahogyan már utaltunk rá, az ausztrál pásztorkutya-tenyészet esetében is sok múlik a részleteken: egy tenyésztőnek átfogó ismeretekkel kell bírnia a fajtát illetően, s ezzel a háttértudással olyan tenyészcélokat kitűznie maga elé, melyeknek eredményeként optikailag és jellemvonásaiban is megfelelő kutyái születnek majd a megfelelő tenyészállatoktól. A felelősségteljes tenyésztő sem pénzt, sem időt nem sajnál arra, hogy megcsináltassa a megfelelő vizsgálatokat, mert kis védencei sorsát természetes módon a szívén viseli. Ezenkívül kis állatai már első heteikben sok fontos hétköznapi dolgot megtanulnak a tenyésztőnél, hogy a fajta higgadt és jól szocializált képviselőivé váljanak.

Egy jó tenyésztő nem adja oda kiskutyáit bárkinek, aki hajlandó megfizetni érte a kért összeget, hanem részletesen informálódik a kiskutyusra váró körülményekről. Természetesen a komoly tenyésztőtől származó kutyáknak megvan a megfelelő áruk, de ezen soha nem szabad spórolni, s csakis valamely ebtenyésztő egyesülethez tartozó tenyésztőtől szabad kölyköt vásárolni.

De magában az egyesületi tagság sem elegendő – a tenyésztőnél tett kölyöknéző látogatás alkalmával kérdezzen utána az egészségmegőrzés érdekében tett megelőző intézkedéseknek, s nézzen szét alaposan a tenyésztés helyszínén, hogy képet kapjon úgy a körülményekről, mint a szülőállatokról, amelyeknek mindenképp pozitív benyomást kell gyakorolniuk Önre, s kellő nyitottságot mutatniuk.

Sok-sok szép kalandot kívánunk Önnek okos ausztrál pásztorkutyájával!

A leghasznosabb cikkeink
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét.
A Német Juhászkutya (gyakran csak Németjuhász) a legelterjedtebb munkakutya a világon...