Holland juhászkutya

A holland juhászkutyának (Hollandse Herderhond) három fajtája létezik: rövid szőrű, hosszú szőrű és drótszőrű, sokoldalú munka- és hűséges családi kutya. Élénk temperamentuma és nagyfokú érzékenysége azonban egy kis kihívást jelent a nevelésben.

holland juhász portré

A holland juhászkutya erős, mindig jól arányos testalkatú.

Kinézet

Amilyen sokoldalú a jelleme, éppolyan sokoldalú a holland juhászkutya megjelenése is. A belga juhászkutyához hasonlóan a holland juhászkutyát is három változatra lehet osztani, amelyek nem csak megjelenésükben, hanem jellemükben is eltérnek egymástól.

A három változat: rövid-, hosszú- és drótszőrű

A szőrzet és a bunda állapotától függően a fajtán belül rövid szőrű, hosszú szőrű és drótszőrű változatokra osztják fel. Míg a rövidszőrű fajtát általában ösztönösebbnek és temperamentumosabbnak tartják, addig a fajta hosszú és drótszőrű képviselőit általában nyugodtabbnak és békésebb természetűnek.

Mindegyik változatnál közös a csíkos szőrzet, amelynek arany és ezüst alapszíne a világos homokszín tónustól a sötét gesztenyevörösig bármi lehet. A drótszőrű példányok az arany és ezüst csíkos bunda mellett kékesszürke vagy bors- és sószínben is előfordulhatnak

Egy szürke holland juhászkutyakeverék kutya, amely a fejbillentéssel figyel © Mary Swift / stock.adobe.com
A holland juhászkutyára jellemző a szürke szőrzet.

Közepes méretű és izmos

A hímeknél a maximum 62 cm-es, a nőstényeknél pedig a maximum 60 cm-es marmagassággal mindhárom változat közepes és nagy kutyafajtának számít. Átlagos súlyuk mérettől és nemtől függően 23 és 30 kg között van.

A holland juhászkutya erős, de mindig arányos testalkatú. Ék alakú feje, amely a drótszőrű típusnál olykor szögletesnek tűnik, harmonikusan arányban van a testtel, közepes méretű fülei vannak, amelyek izgatottság hatására láthatóan kihegyeződnek.

Tulajdonságok

Megfelelő nevelés és kiképzés mellett a holland juhászkutya szinte mindig jól „kezelhető”. Az egykori juhászkutyát a rendőrségtől és a mentőszolgálattól a vakvezető- és terápiás kutyaként való használaton át a sportos családi kutyáig mindenhol használják. Hiszen ő is – akárcsak német és belga rokonai – rendelkezik az „igazi juhászkutyák minden tulajdonságával”, ahogy azt az FCI szabvány is előírja.

Megbízható segítő függetlenségre való igénnyel

A holland juhászkutya mindig dolgozni akar, így engedelmes és megbízható segítőnek bizonyul, aki hűségesen és figyelmesen áll tulajdonosa mellett. Magas intelligenciája és rendkívüli kitartása nem hagy kívánnivalót maga után. E fajta gazdáinak azonban szem előtt kell tartaniuk, hogy történetéből adódóan nagyon önálló kutya, aki ha nem kap kellő útmutatást, boldogan „mancsába” veszi a kormányt. Nagy állatállományok terelésekor nagy igény volt a saját döntések meghozatalára, a pásztortól függetlenül történő önálló munkavégzésre – de a családdal való együttélésben ezek a készségek néha hátrányt jelentenek.

Nehezen nevelhető a holland juhászkutya?

A holland juhászkutyának már kicsi korától kezdve  erőskezű gazdára van szüksége, aki szeretettel, de következetesen neveli őt. A világos hierarchia rendkívül fontos ezen ősi kutyafajta számára. A családban általában csak egy gazdát fogad el. Bár tiszteli a többi családtagot is, szemében a „falkavezéré” az utolsó szó. De ez az intelligens kutya nem követi vakon a gazdája parancsait sem – csak megfelelő motiváció segítségével válik a standardban leírt engedelmes és szófogadó társsá.

Motivációs ösztönzők a sikeres neveléshez

A gazdi által adott jutalomfalat vagy elismerő dicséret általában elegendő a juhászkutya motiválásához. A gazdájával való izgalmas játék lehetősége, vagy a más kutyákkal való kergetőzés szintén csodákra képes a nevelés során. Ha a gazdi ügyesen használja ezeket a motivációs ösztönzőket, és tudja, hogyan tegye próbára aktív négylábú barátját mind fizikailag, mind szellemileg, akkor egy rendkívül megbízható, figyelmes és könnyen kezelhető kutya lesz a jutalma, aki jól kijön a gyerekekkel és más kutyákkal is.

Története

A holland juhászkutya és a belga juhászkutya közötti rokonság ma is sokféleképpen megmutatkozik. Hiszen mindkét juhászkutyának közös a története. Őseik Dél-Hollandiából, különösen a brabanti régióból és a szomszédos Belgiumból származnak, és már a 18. század elején a helyi gazdák pásztorkutyaként és hajtókutyaként használták őket. Kísérték a gazdák juhnyájait a legelőkön, sőt, a piacra vagy a kikötőbe vezető úton is. Gondoskodtak arról, hogy a jószágok távol tartsák magukat a megművelt földektől. A gazdák különösen nagyra értékelték e kutyák sokoldalúságát, hiszen nemcsak a juhokat terelték, hanem a teheneket is elkísérték fejésre, és a házat és a gazdaságot is őrizték

A belga és a holland juhászkutya különválása

Belgium és Hollandia szétválásával a korábban egységes fajta két különböző nemzeti kutyafajtára vált szét. A kutyák jelleme és felhasználása azonban ezzel a szétválással alig változott, mivel a gazdák által a kutyákkal szemben támasztott követelmények sem változtak. Belgiummal és Németországgal ellentétben, ahol a kinológusok már korán létrehozták a belga és német juhászkutyák tiszta fajtáját, Hollandiában meglehetősen csekély volt az érdeklődés erre.

A holland pásztorok és gazdák számára csak a kutyáik használhatósága számított, ezért kevés elkötelezettséget mutattak a holland juhászkutya fajtatiszta tenyésztése iránt. Az 1874-es amszterdami kutyakiállítás időpontja, amikor is bemutatták az első nemzeti pásztorkutyát, és 1898 között, amikor végül megalakult a „Nederlandse Herdershonden Club” (N.H.C.), nem több mint tíz hazai pásztorkutya jelent meg a kiállításokon. A következő években a klub igyekezett egységes standardot kialakítani, és megpróbálta a nagy juhnyájak visszaszorulásával és a puszták átalakulásával az eredeti rendeltetését elvesztett juhászkutyát rendőr- és vakvezető kutyaként is meghonosítani.

Sok vita az elismerésig vezető úton

A megengedett változatokkal kapcsolatos számos vita, és nem utolsósorban a fajta nevében szereplő, kissé félrevezető „holland” megjelölés, amely szigorúan véve nem felel meg a fajta eredeti elterjedési területének, azt eredményezte, hogy a holland juhászkutyák tenyésztése csak lassan haladt előre. A holland juhász és a belga juhász egyesítésére tett kísérletek, hogy egy egységes „brabanti juhászkutyát” hozzanak létre, kudarcba fulladtak Belgium ellenállása miatt, amely már nagy sikert aratott nemzeti juhászkutyájával.

Az FCI csak 1960-ban ismerte el a holland juhászkutyát önálló fajtaként, amikor a standardot ismét módosították, és a három szőrváltozatra való korlátozás jobban megkülönböztette a fajtát belga szomszédjától. Ez a hivatalos elismerés sokkal több barátot és támogatót szerzett a fajtának, különösen a hazájában. A holland határon kívül azonban a holland juhászkutya még mindig meglehetősen ritka. A fajta szerelmesei 2012-ben megünnepelhették az első mérföldkövet, amikor az Amerikai Kennel Klub (AKC) felvette a holland juhászkutyát az alapítványi állományába.

Nevelés már a kezdetektől fogva

Ha holland juhászkutya tulajdonos szeretne lenni, akkor fel kell készülnie a megfelelő nevelésre. Még ha a kiskutyák nagyon aranyosan néznek is ki, amikor a cipőjét rágják, vagy akármilyen kutyaszemekkel is néznek, amikor az asztalnál kunyerálnak: már a kezdetektől fogva meg kell mutatnia a kutyának a határokat, és világossá kell tennie számára, hogy engedelmeskednie kell Önnek.

Ha fiatal kutyájában kialakultak már bizonyos rossz szokások, felnőttként aligha lesz képes leszoktatni őt róluk. Maradjon következetes, és tanítsa meg kutyájának az együttélés legfontosabb szabályait már kiskorától kezdve. Az erőszak vagy a túlzott szigorúság azonban rossz irányba fog vezetni ennél az érzékeny kutyánál. A nevelés csak megerősítéssel lesz sikeres. Ösztönözze kutyáját az együttműködésre, és győzze meg, hogy megéri engedelmeskedni.

Milyen ápolásra van szüksége a holland juhásznak?

Az ápolással kapcsolatban a holland juhászkutya meglehetősen igénytelen kutya, és nem igényel különösebb ápolást. Még a hosszú szőrű fajták esetében is elegendő a szőrzet rendszeres, rövid kefélése vagy egy ronggyal való áttörlése . Csak az évente kétszer bekövetkező vedlési időszak alatt nő meg sokszorosára a kefélés szükségessége.

A porszívó túlterhelésének elkerülése érdekében ebben a fázisban legalább naponta egyszer kefével távolítsa el a laza szőrt. A rendszeres körömvágás, a fülek, a szemek és a pofa rendszeres ellenőrzése, valamint az éves állatorvosnál tett látogatások és az oltási alkalmak betartása természetesen ennél a kutyánál is fontos.

© Dogs / stock.adobe.com
Ha egy holland juhászkutya lesz az Ön új társa, számolnia kell azzal, hogy várnia kell a ritka négylábú barátra.

A holland juhászkutya etetése: Milyen eledelre van szüksége a juhásznak?

Ez a kutyafajta az étrendjét illetően is igénytelen – persze ez nem jelenti azt, hogy gondolkodás nélkül mindent oda kellene adni neki. Hiszen a megfelelő táplálkozás döntő szerepet játszik a kutya egészséges fejlődésében. De melyik eledel a legjobb a juhásznak?

Sajnos erre a kérdésre nem lehet a kutyafajta összes példányára igaz választ adni. A holland juhászkutyák igényei épp olyan sokfélék, mint a természetük. Ezért az eledel kiválasztásánál többféle szempontot kell figyelembe  venni, beleértve a kutya méretét, súlyát, korát, egészségi állapotát és aktivitását. Ahhoz, hogy megtudja, milyen tápanyagokra van szüksége kutyájának és milyen összetételben, alaposan tanulmányozza a tápanyagtáblázatokat, vagy forduljon állatorvosához.

Alapvetően minden kutyának sok húsra (legalább 70 százalékban), sok zöldségre (kb. 20 százalékban), és csak kevés gabonára (kb. 10 százalékban) van szüksége, cukorra pedig egyáltalán nem. Friss ivóvíznek is mindig rendelkezésre kell állnia.

Tenyésztés papírokkal és azok nélkül

Bár a holland juhászkutya elterjedése messze elmarad a fajta belga és német változatától, a holland juhászkutya tenyésztése normalizálódott, és mára már más európai országokban is meghonosodott. Ha azonban háziállatként a holland juhászkutya mellett dönt, akkor tudnia kell, hogy a kölyökkutya-várólistára való felkerüléstől a tényleges vásárlásig eltarthat egy kis idő. Ne siesse el a vásárlást, hanem szánjon időt arra, hogy megfelelő és jó hírű tenyésztőt találjon.

Különösen óvatosnak kell lennie, ha x-Herdert szeretne vásárolni, ami azt jelenti, hogy a tenyésztő más fajtákat is keresztezett, például a malinois-t vagy az x-Mechelaart. FCI papírok nélkül bárki számára lehetséges a tenyésztés. Mivel őket a felelős tenyésztő szervezet nem ellenőrzi rendszeresen, sajnos mindig akadnak „fekete bárányok” az ilyen tenyésztők között.

Így talál megfelelő tenyésztőt

Természetesen ezeken a „tenyésztőkön” kívül is sok olyan felelős x-Herder tenyésztő van, akiknek a kutyáik jóléte a szívügyük, és akik minden egyes párosítást körültekintően végeznek.

Ahhoz, hogy jó hírű tenyésztőt találjunk, érdemes alapos kutatást végezni. Kérdezősködjön kutyasportközpontokban vagy megfelelő kutyafórumokon, és kérdezzen meg más kutyatulajdonosokat, hogy tudnak-e ajánlani Önnek tenyésztőt. A tenyésztő honlapjának megtekintése lehet az első lépés, hogy megtudja, a kennel és a tenyésztési célok megfelelnek-e az elvárásainak.

Természetesen mindezek egyike sem helyettesíti a tenyésztővel való első találkozást, amely minden bizonnyal meghatározó lesz a kiválasztási folyamatban. A tenyésztőnek nemcsak szimpatikusnak kell lennie az Ön számára, hanem hajlandónak és nyitottnak kell lennie arra is, hogy betekintést nyújtson a tenyésztési programjába. Ne féljen sok kérdést feltenni, elvégre pontosan tudnia kell, honnan származik új családtagja, és hogyan töltötte élete első heteit.

A felelős tenyésztők örülnek, ha a vevő alaposan tájékozódik a kiskutya megvásárlása előtt. Elvégre ők is azt szeretnék, hogy utódaik jó kezekbe kerüljenek. Ne lepődjön meg tehát, ha a tenyésztő az életkörülményeiről és a kutyatartási tapasztalatairól kérdezi, hanem tekintse ezt egy jó előjelnek.

Mit kell tennie a kölyökkutya vásárlása előtt

Amilyen gondosan választja ki a tenyésztőt, ugyanannyira alaposan is kell felkészülnie a kiválasztás után az új családtag érkezésére. Használja ki az időt, amíg a kiskutyára vár: Vásárolja meg a megfelelő kiegészítőket, válassza ki az alvóhelyét és tegye a lakását „kiskutyabiztossá” – mert egy ilyen kis temperamentumos gombócnál, mint a holland juhász, néha eltörik egy-két váza.

Ezenkívül tájékozódjon a megfelelő kölyökkutya- és kutyaiskolákról és keressen kutyasportolási lehetőségeket a közelében. A tenyésztője minden bizonnyal segíteni fog Önnek, és ellátja pár tanáccsal, és mindenféle tippet fog adni Önnek a juhásszal közös jövőre vonatkozóan.

Kik számára ajánlott a holland juhászkutya?

A megfelelő gondozás és a kiegyensúlyozott étrend kulcsfontosságú kutyája egészsége szempontjából – az azonban, hogy kutyája jól érezze magát Ön mellett, nem attól függ, hogy keféli-e a szőrét. és nem is az etetőtál tartalmától.

A holland juhászkutya csak akkor lesz elégedett, ha megfelelő fizikai és szellemi kihívásokat állít elé. Mivel juhászkutya, ez a fajta szeret dolgozni. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül rendőr- vagy vakvezető-kutya kiképzésen kell részt vennie – bár ezeket is kétségkívül teljesíteni tudná. A kutyasport vagy az olyan közös tevékenységek, mint a kerékpározás, a kocogás vagy az izgalmas játék a természetben is alkalmasak arra, hogy a juhászt családi kutyaként is lefoglalják.

Aki nem szívesen mozog és csak szép időben szeret rövid sétákat tenni, annak ez az aktív és temperamentumos kutya biztosan nem lesz megfelelő. Aki azonban szeret aktívan foglalkozni a kutyájával és elég időt tud szánni a nevelésére és a kiképzésére, az a holland juhászkutyában megbízható és fáradhatatlan társra fog találni, aki tűzön-vízen át kitart a gazdája mellett.

Más juhászkutyák

Ha Ön a holland juhászkutya iránt érdeklődik, annak a következő fajták is elnyerhetik a tetszését:

A leghasznosabb cikkeink
8 min

Labrador Retriever

Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.

8 min

Golden Retriever

A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.

9 min

Tacskó

A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.