Félős kutya – mit tehetünk ellene

Ha egy kutya visszafogottan reagál az új dolgokra, az eleinte nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a kutya a mindennapi helyzetekben nagy félelmet mutat, problémássá válik a helyzet. Ilyenkor akár egy hangos zaj vagy egy lépcsőfok is felzaklathatja négylábú barátját. A túlságosan félős kutya kihívássá teszi a mindennapi életet, miközben ő maga is szenved a stressztől. A következőkben szeretnék néhány tippet adni, melyek kedvencét nagyobb önbizalomhoz segíthetik.

Milyen okokra vezethető vissza, hogy kedvencünk félős kutya?

Sokféle ok húzódhat meg annak hátterében, ha egy kutya félénk: az emberekkel szerzett rossz tapasztalatok, nevelési – kiképzési hibák vagy veleszületett hajlam.
A kutya magabiztosságának megalapozója a különböző ingerekkel teli, helyes bevésődési szakasz: ha egy kölyökkutya sokmindent megismer és megtapasztal, tendenciálisan hajlamossá válik arra, hogy nyitott maradjon az új dolgok iránt.
Felnőtt kutya számára a szuverén önbizalom a legjobb félelem elleni védőpajzs. A mindennapi életben is figyeljen oda azokra a dolgokra, melyek tudat alatt, önkéntelenül erősítik kedvence önbizalmát! Ez a következőt jelenti: ha kutyáján bizonytalanságot tapasztal, soha ne büntesse meg, és ne váljon idegessé, hektikussá! Egyébként megerősíti a kutya azon érzését, hogy félelme jogos. A tudattalan megerősítés különösen gyakori a félem miatt ugató vagy morgó kutyák esetében.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy egy kutya fél?

De mégis: hogyan lehet felismerni egy félős kutyát, ill. hogy a kutya fél? Ennek megítéléseben nagy szerepet játszik a “négy F”. Ezek olyan angol kifejezések, amelyek négy tipikus stresszes viselkedési formát írnak le:

Flight (menekülés)

A “menekülés” nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kutya azonnal pánikszerűen elmenekül, bár szélsőséges esetekben akár ez is előfordulhat. Már a kitérés vagy néhány lépés hátrálás is ide sorolható. A félelemmel teli kutyák így próbálnak távolságot teremteni a félelem kiváltó okától.

Fight (támadás)

Az ilyen reakció esetén a kutya agresszív magatartást mutat: pupillái kitágulnak, fülei lelapulnak. A kutya vicsorog, kimutatja a fogait, és morog vagy ugat. Következő lépésben az is előfordulhat, hogy odakap az állat. Szélsőséges esetekben, bizonyos körülmények között akár haraphat is a kutya. Agresszió gyakran olyankor alakul ki, ha az állat nem tud elmenekülni, azaz sarokba szorítva érzi magát – például egy póráz akadályozza ebben.

Freeze (lefagyás, megdermedés)

Az elkerülő viselkedés egyik – a meneküléshez hasonlatos – formája a kutya „lefagyása“. Az állat úgy néz ki, mintha földbe gyökerezett volna a lába. Ez egy ősi ösztön, amely abból ered, hogy az állatok abban reménykednek, hogy ha mozdulatlanokká válnak, az arra járó ragadozó nem veszi észre őket. Ebben az állapotban semmilyen parancsszó nem működik, s az eledellel, finomsággal való hívogatás sem funkcionál. Ilyenkor csak az segít, ha várunk, vagy ha megszüntetjük, eltávolítjuk a félelem kiváltó okát.

Fiddle About (piszmogás, vacakolás)

Bizonytalanságot lefegyverző humor a kutyák világában is létezik. A magukat bizonytalannak érző kutyák ilyenkor például játékba kezdenek. Félelemből játszó négylábú azonban a nyugodt játékkal ellentétben közben mindig megtorpan, hogy körülnézzen. Egyes kutyák az emberekre vagy más kutyákra ugranak. A “Fiddle About” a bizonyos dolgot átugró cselekvésekkel rokon.
Gyakran beszélnek “öt F-ről” azaz a “félelem öt F-jéről” is. A “Faint” azaz eszméletvesztés, ájulás azonban a mindennapi életben alárendelt szerepet játszik.

Félős kutya további testbeszéde

A kutyák szorongásának, félelmének egyéb jelei is lehetnek:

• Kiengesztelő jelzések, mint például a nyaldosás
• Ásítás
• Póráz harapdálása
• Lapuló, magát összehúzó testtartás, behúzott farok, behajlított hátsó láb
• Remegés

A krónikus félelem felismerése kutyáknál

Bizonyos külső ingert követ egy reakció. Így a legtöbbször ki lehet találni, mitől is fél tulajdonképpen az állat.
Vannak azonban olyan érzékeny kutyák is, melyek állandó félelem állapotában vannak. Ennek hátterében gyakran a hiányos kölyökkori szocializáció vagy olyan trauma áll, mint például bántalmazás vagy baleset.
Az ilyen krónikus félelem megnyilvánulhat például intenzív nyalogatás és rágcsálás formájában. A krónikus gyomor-bélrendszeri problémák, mint például gyomornyálkahártya-gyulladás szintén okozhatnak szorongásos rendellenességet a kutyáknál. Ha erre gyanakszik, a további eljárást illetően egyeztessen állatorvossal vagy állatpszichológussal.
Tipp egy kis olvasni valóra: szeretné jobban értelmezni kutyája testbeszédét? Itt részletesebben olvashat a témáról: A kutyanyelv megértése.

Hogyan tudok segíteni félelemmel küzdő kutyámnak?

Mindenekelőtt a legfontosabb tipp: mindig maradjon nyugodt, amikor kutyáján a félelem jeleit tapasztalja! Hiszen Ön az állat számára a menedék, a „kőszirt a hullámverésben“.

Ismeretlen helyzetekben bekövetkező félelem első jelei esetén mindenekelőtt a következők érvényesek: ügyeljen arra, hogy testbeszéde nyugodt, fesztelen legyen! Ha Ön, mint “falkavezér” nem mutat aggodalmat, négylábú barátja rájön, hogy a “veszély” nem is lehet olyan nagy.

A természetüknél fogva szorongó kutyák esetében emellett az is segíthet, ha már kisebb bizonytalanságok esetén is pro-aktívak vagyunk, és a “veszélyes helyzeten” a kutyával együtt próbálunk úrrá lenni.
Semmilyen körülmények között sem szabad leszidnia kutyáját szorongást kiváltó helyzetekben. De a nagyon intenzív “vigasztalás” úgyszintén kontra-produktív lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kellene hagynia az állatot: beszéljen hozzá bátorítóan, azonban ne kényeztesse, babusgassa!

A félős kutya önbizalmának erősítése

Emellett sok lehetőséget kell teremtenie arra is, hogy erősödjön kutyája önbizalma. Például nyugodt környezetben tanítson be neki különféle trükköket, s ha megcsinálja, alaposan dicsérje meg érte!

A sok pozitív megerősítéssel járó kutyakiképzés és -nevelés hosszú távon minden négylábú önbizalmát erősíti, biztonságot nyújt és erősíti a kötődést.

Ha a vége jó, minden jó!

Az is nagyon fontos, hogy a szorongással, félelemmel összefüggő gyakorlatokat pozitív élménnyel fejezzük be.

Kutyája nem mer közelebb menni egy bizonyos tárgyhoz? Akkor egyszerűen álljon meg szép higgadtan, nyugodtan pórázon tartott kutyájával, s várjon mindaddig, amíg az állat láthatóan meg nem nyugszik. Ezután adjon neki egy kis jutalomfalatot, majd kezdjen el lazán hátrálni!

Segítség a szorongó kutyának: pozitív összekapcsolások, társítások kiépítése

Konkrét félelemkiváltó tényezők esetén jó szövetségesei lehetnek az eledelek vagy a játékok. Egy kis finom snackkel bizony csak fele akkorának tűnik a veszély.

Lépésről lépésre merészkedjen előre négylábú barátjával! A szakértők ezt “deszenzibilizálásnak” nevezik. Ügyeljen azonban a jó időzítésre, hogy ezzel ne erősítse meg az állat olyan nemkívánatos viselkedését, mint például a morgás.

Tipikus félelmet kiváltó helyzetek kutyáknál

A következőkben összegyűjtöttünk néhány példát a mindennapi életből való, tipikus szorongásos helyzetekre, és adunk néhány tippet, hogyan kezelje azokat.

Mikor kell szakértőt is bevonni?

Ha az a benyomása, hogy kutyája állandóan stresszes, vagy a probléma megterheli az Ön (kutyás) mindennapjait, és nem tud egyedül boldogulni a problémával: forduljon hozzáértő kutyatrénerhez.

Mélyen gyökerező fóbiák és félelemmel kapcsolatos agresszivitás (“fight – támadás”) esetén érdemes már a kezdetektől fogva szakértővel konzultálni. A kutyaiskolában tartott egyéni foglalkozások fontos információkat adhatnak Önnek a kutyája számára legjobb megoldásról.

Források:
Angst bei Hunden mit Martin Rütter. Stuttgart 2018. (Félelem kutyáknál Martin Rütterrel)
Krauß, Katja/ Maue, Gabi: Emotionen bei Hunden sehen. Nerdlen/Daun 2020, S. 539-573. (Érzelmek meglátása a kutyákban)

Faszination Hund: Stress- und Angstreaktionen (Kutyák vonzereje: stressz- és félelmi reakciók)
Hill’s Pet: Hunde und die Angst vor dem Gewitter (Kutyák és a zivatartól való félelem)