Egy jól működő falkán belül a kutya mint ragadozó és társas lény elsősorban a táplálékszükségletét követi, pontosabban: a vadászatra való igényét. A kutyák vadászösztöne nélkülözhetetlen, és evolúciótörténeti szempontból a kutya viselkedési repertoárjának szerves részévé vált. Ezt világosan meg kell különböztetni az egyszerű táplálékszükséglettől. A vadászösztön egyedileg elismert fontossága révén biztosítja a falka szociális és kommunikációs kohézióját, és ezért minden együttélés alapja.
Vadászati szakaszok szerinti osztályozás
A vadászat egésze felosztható egyes vadászati szakaszokra, amelyek a szakaszok sikerétől és céljától függően különböző ideig tartanak.
1. Tájékozódás
A nyomkeresés vagy a szagfelvétel kéz a kézben jár az első vadászati szakasszal, a tájékozódással. Ez megköveteli a kutyától, hogy minden érzékszervét használja.
2. Megmutatás
Miután a zsákmányt megpillantották, azaz a tájékozódást sikeresen elvégezték, következik a megmutatás fázisa. Feszülten figyelik zsákmányt, majd egy jellegzetes mozdulattal/testtartással jelzik, merre található.
3. Hajtás
Ezt követi a hajtás fázisa, a zsákmányt szükség esetén kiűzik a közösségből, elkülönítik és a vadászközösség többi tagja számára kedvező támadási pozícióba terelik. Ez a fázis a farkasoknál viszonylag rövid és kiszámított, mivel energiaigényes, és az állatoknak óvatosan kell bánniuk az energiatartalékaikkal. Míg sok háziasított kutyánk ebben a hajtási fázisban önjutalmazó cselekvési láncolatba esik, azaz míg ez a hajtás egyes kutyákban kielégíti a vadászat iránti igényt, addig a farkasok biológiailag koherens módon, vagyis világosan meghatározott céllal cselekednek. Számukra csak a zsákmány megölése és elfogyasztása jelenti a vadászat végét.
A tenyészkutyák kiválasztása és a szelekció révén az ember különböző vadászati stratégiával rendelkező kutyákat hozott létre. Ez megfelelően szocializált és kiképzett kutyák kialakulásához vezetett, amelyek utódait aztán genetikai előnyüknek megfelelően fejlesztették tovább.
Terelőkutya
A terelőkutyáknál, mint például a border collie, a hangsúlyt a ,,terelés” vadászati szakaszára helyezték. A terelőkutya feladata az állatok kihajtása a csordából, és az egész csorda bizonyos irányokba való terelése. Ez a feladat megegyezik a vadászat fent említett alapszakaszával. E cselekvési lánc szelektív megszakításával a kutya megelégszik a zsákmány megszerzésének szakaszával, amely tulajdonképpen hiányos.
Vadjelző kutya (pointer)
Megfelelő képzés esetén a vadjelző kutya munkája szintén az első két szakaszra korlátozódik. Amint jelezte a vadat az embernek, a vadászat számára egyelőre véget ér.
Jószágőrző kutya
A jószágőrző kutyák munkájához tulajdonképpen egy már sikeres vadászat zsákmánya szükséges. Azzal, hogy puszta jelenlétükkel megvédik a juhnyájakat a ragadozóktól, biztosítják a táplálékforrást – a juhokat.
A vadászösztön minden kutyában ott van
A különböző feladatok és hajlamok, amelyeknek nem feltétlenül kell minden egyes kutyánál ugyanúgy jelentkezniük, egy közös ösztönre vezethetők vissza: A vadászösztön. A gazdik gyakran nem ismerik fel, hogy milyen fontos és megkerülhetetlen motiváció készteti a kutyát bizonyos viselkedésformákra. Ez pedig félreértésekhez vezethet a kutya és az ember között.
A vadászösztön minden kutyára jellemző, fajtától függetlenül. Ha nem figyelünk oda erre a legfontosabb ösztönre, mi emberek nem tudunk kapcsolatot létesíteni szociális partnerünkkel, a kutyával. Rajtunk múlik, hogy kielégítsük ezt az alapvető vadászat iránti, azaz a társas együttműködés iránti igényt.
Hogyan nyilvánul meg a kutyák vadászatösztöne a mindennapi életben?
Az, hogy a vadászati viselkedés hogyan nyilvánul meg a mindennapi életben, attól függ, milyen erős négylábú barátja vadászösztöne. Különösen észrevehető lehet például egy séta alkalmával. Ezt olyan szagok vagy zajok okozhatják, amelyek potenciális zsákmányra utalnak, és így kiváltják a kutya vadászösztönét. Figyeljen a vadászati viselkedés kialakulására utaló az első jelekre. Ennek jelei a következők lehetnek például:
A kutya hirtelen megáll a séta közben.
Kedvence feszült és ideges, mivel csak a lehetséges zsákmány felkutatására összpontosít.
Négylábú barátja túlzott mértékben szaglászik a földön.
A kutya vadászösztöne természetes viselkedés, ezért soha nem lehet teljesen ,,kikapcsolni”. Célzott kiképzéssel azonban szabályozható. Annak érdekében, hogy a kutyák vadászati viselkedését kontroll alatt tartsa, hasznos lehet egy antivadász-tréningen részt venni. Ez megtanítja a kutyákat arra, hogy megbízhatóan hallgassanak gazdájuk parancsaira, és teljes figyelmüket a gazdájuknak szenteljék. Fontos az is, hogy kínáljon alternatívákat négylábú barátjának, hogy továbbra is kiélhesse ösztöneit. Kutyája vadászatösztönének egyéni megnyilvánulásától függően ez lehet például szimatoló vagy apportírozó játék.
Minél előbb, annál jobb? Garantáltan helytálló ez a mottó, ha egy kölyök neveléséről van szó. A zsenge korú kutyák rendkívül kíváncsiak és még előítéletektől mentesen tekintenek a világra.
Ha a kutya ugat, morog, a fogait csikorgatja vagy akár még harap is, akkor agresszív kutyáról beszélhetünk. Az ilyen viselkedés próbára teheti az ember és a kutyus együttélését.
„Amelyik kutya ugat, az nem harap!“ A mondás ugyan vigaszt sejtet, ám az ugató kutyák nemcsak az Ön idegeit teszik próbára, hanem a szomszédokét is. De tulajdonképpen miért is ugatnak a kutyák?
