Allergia macskáknál 

Az allergia az alapvetően ártalmatlan anyagok (allergének vagy antigének) elleni endogén reakció, melynek során a szervezet bizonyos védőfehérjéket, úgynevezett antitesteket képez. Ez az antigén-antitest reakció végső soron különféle másodlagos reakciókhoz vezethet, amelyek az ártalmatlan bőrgyulladás mellett életveszélyes helyzeteket is okozhatnak. Elvileg bármilyen macskafajtát érinthet a túlzott immunreakció, és ez bármikor spontán módon bekövetkezhet.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan alakulhat ki allergia a macskáknál, és mely betegségek származnak belőle, az allergiás reakciókat a következő 4 típusra osztják:

1. Azonnali típus:

• Általában néhány másodpercen vagy percen belül megtörténik
• A macskáknál ez a leggyakoribb típus
• IgE antitestek képződnek, amelyek a hisztamin jelentős növekedéséhez vezetnek a szervezetben
• Példa: allergiás asztma

2. Citotoxikus típus:

• Néhány órán belül kezdődik
• A sejthez kötött antigének és az endogén antitestek (immunglobulin G, IgG) összekapcsolódása immunkomplexek kialakulásához vezet, amelyek ezt követően a testsejtek, például a vérlemezkék (trombociták) vagy a vörösvérsejtek (eritrociták) pusztulását okozzák

3. Arthus vagy immunkomplex típus:

• Néhány órán belül bekövetkezik
• Ebben az esetben is immunkomplexek alakulnak ki az antigének és antitestek között, de ez a reakció nem csak sejthez kötött, hanem szabadon mozgó antigénekhez is
• Példa: allergiás érgyulladás (vasculitis)

4. Késleltetett típus:

• Csak néhány óra vagy nap múlva következik be
• Bizonyos immunsejtek (T-limfociták) más immunsejteket vonzanak az allergénhez, és ott gyulladást okoznak
• Példa: műtét utáni transzplantációs kilökődés

Környezeti allergia (atópia)

Ahogyan nálunk, embereknél, a macskáknál is allergiát válthat ki számos környezeti allergén, például a pollen vagy a házipor. Ez utóbbi általában egész évben tartó allergiás bőrgyulladást okoz, míg a pollenallergia jellemzően szezonálisan jelentkezik. A levegőben szálló allergének további példái a macskaalomban előforduló penészspórák vagy illatanyagok.

Bolhanyál-allergia

A macskák allergiás reakcióit gyakran bolhafertőzés, pontosabban a bolhanyál okozza. Az érintett macskák hátán jellemzően kis gyulladásos csomók jelennek meg, amely más néven „miliaris dermatitis”. Az erős viszketés következtében fellépő fokozott nyalogatás által okozott bakteriális vagy gombás másodlagos fertőzések a bőrgyulladás súlyosbodásához vezethetnek.

Fedezze fel macskáknak szánt bolha- és kullancsriasztó kínálatunkat!

Táplálékallergia

A bolhanyál-allergia mellett a táplálékallergia is gyakori a macskáknál.

Spontán is kialakulhat, és a viszketés mellett hányáshoz, hasmenéshez is vezethet. Fontos megkülönböztetni a táplálékallergiát a táplálékintoleranciától, mivel ez utóbbit nem az immunrendszer által közvetített túlérzékenység okozza.

Fedezze fel allergia és intolerancia esetén ajánlott macskaeledel kínálatunkat!

Macska eozinofil granuloma komplex (EGK)

Ennek a macskaspecifikus allergiás betegségnek nem ismert a pontos oka. Feltételezik azonban, hogy például egy bolhafertőzés válthatja ki. A betegség az immunrendszer erős védekező reakcióihoz vezet, amelyek gyulladásos csomókhoz (eozinofil granulomák) és néha erős fájdalomhoz vezetnek, különösen a pofa területén. A nyálkahártya gyulladása mellett más bőrterületeken is előfordulhat gyulladás, például a fejen vagy a comb belső részén.

Allergiás tünetek macskáknál

A macskáknál fellépő allergia klinikai képe nagyon változó, és a következő tüneteket foglalhatja magában:

• • Erős viszketés: tárgyaknak dörgölőzés és vakarózás
  • Szőrhullás (alopecia)
  • Emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás, hasmenés
  • Bakteriális másodlagos fertőzések: bőr- és egyéb szervi gyulladások
  • Allergiás asztma és anafilaxiás sokk: hirtelen életveszély légszomj miatt

Diagnózis

Ha macskája allergia jeleit mutatja, keresse fel állatorvosát! Az állatorvos kizáró diagnosztikával szűkítheti az allergéneket, és megelőzheti a tünetek súlyosbodását. A gazda megkérdezése (anamnézis) során fontos információkat kér az esetleges allergének kimutatásához. Például nagyon valószínűtlen a bolhanyál-allergia, ha a macska egész évben hatékony bolha elleni védelemben részesül.

Másrészt az allergiás fellángolások szezonális halmozódása a pollenallergia jele.

Az anamnézis után általános klinikai vizsgálatra kerül sor, amely tájékoztatást ad a macska általános egészségi állapotáról. Például a légzést, a pulzust és a szívverést is megvizsgálják, valamint a testhőmérsékletet rektális hőmérővel mérik meg.

Ha a macska létfontosságú paramétereiben nem mutat drasztikus változást, kezdődhet a speciális vizsgálat.

A speciális vizsgálat célja az allergia okának feltárása speciális tesztekkel. A táplálékallergiát például úgynevezett eliminációs diétával, a táplálék hirtelen és hosszú távú megváltoztatásával diagnosztizálják. Ha a macska tünetei javulnak, pozitív eredmény feltételezhető. A gyanú megerősítésére azonban a macskát újra meg lehet etetni a régi táplálékkal. Ha a macska ismét klinikai tüneteket mutat, nagyon valószínű, hogy táplálékallergiája van.

Ha az allergéneket kizáró diagnosztikával nem lehet megtalálni, az állatorvos rendelkezésére állnak még speciálisabb vizsgálatok is, mint például a bőrpróba (intradermális teszt) vagy vérvizsgálat (szérumteszt). Ezek konkrétan azonosíthatják az allergéneket, bár az eredmények sajnos nem mindig megbízhatóak.

Kezelés

A macskák allergiájának kezelése az októl és a klinikai tünetek mértékétől függ.

A következő kezelési intézkedésekre lehet szükség az érintett macska életminőségének vagy akár túlélési valószínűségének javítása érdekében:

• Antiallergén gyógyszerek (pl. antihisztaminok)
• Immunszuppresszánsok (pl. Cortison vagy Atopica)
• Gyulladáscsökkentő sampon vagy spot-on
• Másodlagos fertőzések: antibiotikumok (rezisztencia teszt után) vagy gombaellenes szerek
• Deszenzitizáció (hiposzenzitizálás) egyénileg elkészített allergén szérumok egész életen át tartó adagolásával

Prognózis

A macskák allergiája nagyon gyakori és általában enyhe. Néhány esetben azonban súlyos anafilaxiás sokk léphet fel, amely a légszomj miatt végzetes lehet. Ezért nagyon fontos a további allergiás fellángolások megelőzése.

Megelőzés

Allergia bármikor kialakulhat. Az allergia kialakulásának vagy további allergiás fellángolások kockázatának csökkentése érdekében azonban a következő megelőző intézkedéseket lehet alkalmazni:

• Az ismert allergénekkel való érintkezés elkerülése
• Rendszeres bolha elleni védelem (pl. spot-on vagy nyakörv)
• Deszenzitizáció