Miért vakarózik a kutya?

Miért, mitől vakarózik a kutya? kutya viszketés

Minden kutyatulajdonos számára ismerős életkép: vakarózik a kutya, aztán megint vakarózik. De ha a gazdi észreveszi, hogy a kutya vakarózása túllép egy bizonyos mértéket, s a kutya emellett még többször nyalogatja és tisztogatja is magát, akkor ideje utánajárni a viszketegségnek. Az állandó viszketés erőteljesen bekorlátozhatja az állat jó közérzetét, életminőségét pedig lefokozhatja. A viszketés olykor olyannyira is rossz lehet, hogy sem kutya, sem gazdája nem tudnak még aludni sem.

A viszketegség különböző módokon nyilvanulhat meg. A gazdinak legtöbbször az tűnik fel, hogy a kutya mellső vagy hátsó lábaival különböző testrészeit vakarja. S ez a kutya testének bármely területét érintheti. Ha kutya pl. a fejét rázza, az a fülek viszketésére utal. Emellett a kutyák nyalogatják és rágcsálják a mancsaikat és lábaikat, vagy a hátukat, farukat. Ha néhány területet csak rosszul vagy egyáltalán nem érnek el, azt a falhoz vagy szőnyeghez dörzsölik, hogy csillapítsák a viszketést. Sok esetben azonban nem csupán egyedül a viszketésről van szó. Az állandó vakarózástól begyulladhat a bőr, és baktériumok, élesztőgombák és más kórokozók találják meg az utat a különféle fertőzéseknek. A bőr fertőzöttsége tovább erősíti a viszketést, így a kutya a viszketegség ördögi körébe kerül.

A viszketegség okai kutyáknál

A viszketegség a leggyakoribb ok, amiért a kutyákat állatorvoshoz viszik. Sok különféle ok és megbetegedés tud viszketést okozni. Most szeretnénk Önnel megismertetni a legfontosabbakat:
Elsődleges és másodlagos okokat különböztethetünk meg: a primer okok esetében a viszketés már fennáll, s utana jelentkeznek a bőrtünetek, míg a szekunder okoknál előbb jelentkeznek a bőrelvaltozások, s azt követi a viszketés.

Ektoparaziták

Szőratka (rablóatka)

Gyakran átsiklanak az atkák ezen típusa felett, pedig előfordulások nem ritka. A cheyletiellák nem gazdaspecifikusak, előfordulhatnak kutyáknál, macskáknál, nyulaknál, az ember téves gazda számára. Átvitelük direkt kapcsolattal vagy a környezet által történik. A rablóatka nagyon felszínesen él a bőrön, s a szövetek nedvességéből táplálkozik. A rablóatka okozta viszketés különböző erősségben lehet kifejezett, általában a hátra, vállakra és esetleg a kutya füleinek külső oldalára korlátozódik. Tipikus a korpaképződés – mindenekelőtt a háton.

Rühesség (rühatkák)

A rühatka rendkívül gazdaspecifikus, nagyon fertőző és zoonózis (emberekre is átvihető). Az érintett kutyákkal való közvetlen kapcsolattal vagy a környezettel fertőz. A rühatkát árokásó atkának is nevezik, mivel egy alagutat váj a kutya bőrének keratin-rétegébe, s oda rakja le a petéit és az ürülékét. A rühatka elhalt bőrsejtekből és szövet-folyadékból táplálkozik. A viszketést részben maga az atka okozza, másrészt egy allergiás reakció annak anyagcseretermékeire. A viszketés legtöbbször szinte csillapíthatatlan, s éjszaka ill. figyelemelterelés esetén is fenáll. A viszketés főleg a fülcimpákat, az ízületeket (térd-, könyök- és ugróízületek), hasat és mellkast érinti, de később az egész testre kiterjed.

Őszi bársonyatka (trombicula autumnalis)

Az őszi bársonyatka gombostűfej-méretű, narancssárga-piros parazita, ami főleg nyáron és ősszel fordul elő. Az atka lárvája a gazda nyirok-folyadékából él, s elsősorban magas fűben lehet elkapni – ott vár a gazdaállatra, s főleg a mancsokat érinti (a lábujjak között), a hasat (főleg a mellbimbók között), valamint a fejet. Főleg az érzékeny állatoknál tud kiváltani a lárva harapása erős viszketéssel járó allergiás reakciókat. Eleinte még a parazita eltávolítása után is fennmarad a viszketés.

Fülatka (otodectes cynotis)

Mivel a fülatkák nagyon specializáltak, leginkább a külső hallójáratokat támadják meg, s ritkán a fül környéki bőrt. A fülatka fejlődésének valamennyi stádiumában a felületi szövet-nedvességből, és a kutya elhalt bőrsejtjeiből táplálkozik. A fertőzött állatokkal való közvetlen kapcsolattal terjed, legtöbbször kölyökkutyákat érint, kifejletteket ritkábban. A fülatka tipikus tünete az erős viszketés a fülekben ill. azok környékén.
Az atkákról itt találhat további információkat: Atkák kutyák esetében“.

Bolhák

A bolhásság gyakran áll a kutyák viszketegségének hátterében. A bolhákat fertőzött állatok, vagy a bolhák fiatalkori fejlődési szakaszaiban a környezet (pl. fekhely vagy autó) viszi át a kutyákra. A bolhák okozta viszketés főleg a hátat és a faroktövet érinti, valamint a hasat, a combok belsejét és a nyakat. A bolhanyálban lévő allergénekkel szembeni érzékenység bolha-allergiás dermatitist (FAD) vagy bolhanyál-allergiát válthat ki.

A bolhákra vonatkozóan itt találhat további információt: Bolhák kutyáknál“.

Allergia (kontakt allergia, bolhanyál-allergia, élelmiszer-allergia, környezet-allergia (atópia))

A kutyáknál a különböző allergiák közepestől erősig terjedő viszketést okozhatnak. Kontakt allergia esetén az érzékeny kutyáknál mindenféle allergén anyag (növények, szintetikus anyagok) válthat ki allergiás reakciókat – gyakran szőrtelen bőrterület formájában. A viszketés legtöbbször csak az allergén anyaggal való érintkezés területére korlátozódik.

A bolhanyál-allergia vagy allergiás dermatitis (FAD) gyakori allergiafajta a kutyák körében. Bármely bolhafaj okozhatja, legtöbbször mégis a kevésbé gazdaspecifikus macskabolha (ctenocephalides felis) áll a háttérben. A bolhanyálban lévő allergének a bolha csípésével jutnak a kutya szervezetébe. Tulajdonképpen már csekély számú bolha, sőt akár egyetlen is elegendő, hogy allergiás reakciót váltson ki. Az érintett kutyák főként testük hátsó felén tapasztalnak viszketést: hátuk hátsó felén, farkuk tövénél, farkukon, hátsó lábaikon, de a hasukon is. Viszont mivel erős viszketés esetén a kutyák olyannyira karmolják, vakarják és harapdálják magukat, hogy ennek következtében még járulékos bőrelváltozások is kialakulhatnak, pl. az ú.n. „hot spot“-ok. Mivel ezek a bőrterületek gyakran baktériumokkal vagy élesztőgombákkal fertőzöttek, ezáltal további viszketés (az ú.n. másodlagos fertőzés) alakul ki.

Az atópia a környezeti allergénekre – pl. pollen, füvek, házipor-atka vagy penészgomba - való allergiás reakció. A viszketegség általában szezonálisan jelentkezik – pl. amikor virágpor száll a levegőben. Az allergének a bőrön keresztül jutnak a kutya szervezetébe. Az atópia esetén az érintett bőrfelületek: pofa, mancsok, végtagok, has, combok belső oldala, de gyakran a füleknél is előfordul. Ahogyan a FAD esetében már megjegyeztük, az állandó vakarás további, másodlagos fertőzés kiváltotta bőrelváltozásokat okozhat, amelyek erősítik a viszketést.

Élelmiszer-allergia esetén az eledelben lévő alkotóelem (fehérje) hívja életre az allergiás reakciót. Az FAD és az atópia után a harmadik leggyakoribb allergia-fajta a kutyáknál. Kiváltója legtöbbször egy olyan eledel, amit a kutya már hosszabb ideje kapott. Az allergének a beleken keresztül kerülnek a szervezetbe. Az eledel-allergének esetében nagy fehérje-molekulákról van szó. A mi szempontunkból mindenekelőtt a következő allergéneknek van jelentőségük: marha, tej és tejtermékek, tojás, csirke, búza, hal és szója. A gyakran tévesen hibásnak kikiáltott gabona magában még nem allergiakiváltó, ritkább esetben a búzafehérje vagy más gabonafehérje tud allergiát életre hívni. A megnevezettek nem erősebben allergének, mint más anyagok, melyekkel a kutya egész egyszerűen gyakori kapcsolatba kerül. A viszketés testen való eloszlása nagyon hasonló az atópiához, így azután nem is tipikus az élemiszer-allergiára. Legtöbbször az allergén anyaggal való kapcsolat után 4-24 órán belül lép fel a viszketés, s a leggyakrabban az állat pofáját, füleit, mancsait, hónalj-hajlatait és combjainak belső felét érinti.

Gombás fertőzés (dermatofiták)

A már említetteken kívül kutyáknál viszketést eredményezhet a microsporum canis vagy ritkábban a trichofiton mentagrofita gombával való megfertőződés. A gombás fertőzés kutyáknál nem annyira gyakori, alapvetően csak elnyomott immunrendszer, hiányos ápolás esetén, vagy fertőzött állattal való kapcsolat útján szokott létrejönni. A betegség átvitele a környezetből a rendkívül ellenálló gombaspórák által történik, vagy pedig fertőzött szőrszálakkal. A viszketés azokon a helyeken lép fel, amelyek a fertőzött szőrszálakkal kapcsolatba kerültek, ill. a t. mentagrofiták esetében azokon a helyeken, melyek közvetlenül érintkeztek a talajjal – így a kutya pofáján, lábain és mancsain.

Emellett még a viszketegség szekunder okaihoz tartoznak mindenekelőtt az olyan szisztematikus betegségek, melyeknél az immunrendszer legyengült. Néhány megbetegedés, mint a pajzsmirigy alulműködése (hipothyreózis), cushing-szindróma (hiper-adreno-kortizolizmus), de az autoimmun betegségek is különféle bőr- és szőrzet-elváltozásokat okoznak. Ezek a bőr védősánc-funkciójának hiányosságai, az immunrendszer legyengülése, a szőrzet-ciklus lelassulása, vagy a cushing-szindróma esetében a kortizon-túltermés miatt kialakuló vékonyabb és kevésbé rugalmas bőr kapcsán fejlődnek ki. Ezek a megbetegedések eleinte viszketés nélküli bőrelváltozásokban nyilvánulnak meg. Ám a bőr struktúrájának megváltozásai és az immunrendszer elfojtása miatt igen könnyű helyzetbe kerülnek az olyan kórokozók, mint a baktériumok és élesztőgombák (malassezia). Rátelepednek a megváltozott bőrre, és fertőzést hoznak létre, melyeket szekunder fertőzéseknek nevezünk, mivel azok egy másik betegségre „telepszenek rá“. S ezek a fertőzések viszketést vonnak maguk után. Ilyen esetekben a viszketegség foka a szekunder fertőzés intenzitásának függvénye.

Demodikózis

Demodikózis esetén ugyan az atkák más atkákhoz hasonlatosan a szövetek folyadékát és a sejthulladékot fogyasztják, viszont ürüléküket a saját sejtjeikben tárolják, s ezáltal a kutyán nem mutatkozik allergiás reakció. A demodex-atkák okozta bőrelváltozások általában viszketés nélkül lépnek fel. A viszketés szinte csak általánosított formában jelentkezik, s csak miután baktériumok és élesztőgombák telepedtek meg a bőrelváltozásokon - vagyis szekunder módon.

royal canin Derma Medium Dry

Royal Canin Derma Medium száraztáp:

  • Száraztáp érzékeny bőrű és bőrirritációra hajlamos kutyák számára
  • Csökkentett allergénformula válogatott fehérjeforrásokból
  • Omega zsírsavakkal az érzékeny bőr ápolásának optimális támogatása érdekében
  • A vásárlók 91%-a elégedett: csupán 2 hónap után igazolható eredményekkel győzi meg a kutyagazdikat

Diagnosztikai eljárás viszketegség esetén

Mivel a kutyák viszketegségének meglehetősen sok oka lehet, az állatorvosi diagnózis felállításához szükséges strukturált eljáráshoz részletes anamnézisre és az előzmények pontos ismeretére van szükség. Már a leírásból és az előzmények vázolásából is hasznos információkhoz, utalásokhoz lehet jutni. Különösen fontosak a következő pontok:

  • Leírás – a kutya fajtája, neme, kora, mérete és súlya
  • Az állat kora a viszketési probléma kezdetekor
  • Hasonló gondok a szülőállatoknál és/vagy alomtestvéreknél
  • A viszketés lokalizálása
  • Szezonalitás
  • Érintett-e más állat vagy ember a háztartásban?
  • Ha már előzetesen volt kezelés: a korábbi terápia lekérdezése
  • Viszketés jelentkezett először, vagy először bőrelváltozások mutatkoztak?

Ezen adatok és a klinikai vizsgálat után az állatorvos elkezdheti a diagnosztizálást.
Az ekoparaziták gyakran okoznak viszketést, s legtöbbször jól kimutathatók. Bőrkaparék, mikroszkópos vizsgálat, bolhafésű-próba és bőrmetszetek segítségével a nyomukra lehet akadni ezeknek a kellemetlen mászó állatoknak. Ha semmilyen parazitát sem sikerül kimutatni, ám nagyon magas valamelyik előfordulásának klinikai gyanúja, diagnosztikus terápiának kell következnie: a vélt parazitára kap az állat valamilyen gyógyszert, s utána várni kell, hogy mi lesz az eredmény. Citológiai eljárással vagy kórokozót kimutató antibiogrammal lehetséges baktériumok és élesztőgombák kórokozóként való kimutatása. Ilyenkor meg kell határozni, hogy milyen ok áll a kórokozók megtelepedésének hátterében.

A gombás fertőzésekre (dermatofiták) ugyanúgy különféle diagnosztizálási módszerek léteznek. Nagyon egyszerű a Wood´schen lámpával való vizsgálat: pozitív esetben a szőr bőr feletti része zöldesen fluoreszkál. Viszont ez a módszer csak a microsporum canis bizonyos törzseivel való fertőzöttséget mutatja ki, tehát egy negatív eredmény nem bizonyíték arra, hogy semmiféle bőrgombája ne lenne az állatnak. Ezenkívül gombakultúra tenyésztése is lehetséges. A gombatenyészethez szükséges anyagot szőrkihúzással, bőrmetszettel vagy McKenzie-metódussal (fogkefe-módszer) nyerik. További lehetőség még a különböző laborok által kínált dermatofita PCR teszt – ehhez is szőrszálakat és bőrmetszeteket használnak vizsgálati anyagként.

Az allergia-diagnosztika már bonyolultabb és csalafintább kihívást jelent. Sajnos nem léteznek egyszerű és biztos tesztek, melyek megmondanák, mely fajta allergiáról is van szó az adott esetben.
Következésképp diagnosztikailag csak a strukturált allergiafeldolgozás értékelhető. A kontakt allergia diagnosztizálása gyakran relatív könnyű, mivel a viszketés egy meghatározott anyaggal való kapcsolatba kerülés után egészen lokálisan lép fel. Más allergiák esetében az ú.n. kizárásos diagnosztika javasolt, ami azt jelenti, hogy sorban egymás után kerülnek kizárásra a különböző allergiafajták. A leggyakoribb és általában legegyszerűbben diagnosztizálhatóval kezdik: a bolhanyál-allergiával. Egy bolhafésű segítségével próbálnak bolhákat vagy bolhaürüléket találni. Ha nem sikerül bolhák nyomára bukkanni, több hetes diagnosztikai célú terápia veszi kezdetét. Ha ismételt és konzekvens bolhák elleni kezelés hatására semmiféle javulás nem lép fel, következik az élelmiszer-allergia. Ehhez kizárásos diétát alkalmaznak.

A kutyának egy legalább 6 hetes időszakon át csak egyfajta fehérje- ill. szénhidrátforrást tartalmazó eledelt szabad kapnia, amit előtte még sohasem kapott. Szervezete erre az eledelre nem reagálhat allergiás tünetekkel, hisz azzal nem volt kapcsolatban korábban. Ebben az időszakban a kutya semmi mást nem ehet, a snacknek is kizárólag abból a bizonyos fehérjéből és szénhidrátból szabad állnia, amit a diétás eledel tartalmaz. Ha a viszketés és más tünetek jelentős javulást mutatnak a diéta időszaka alatt, újra a korábban adott eledelt kell kapnia a kutyának – ezt nevezzük provokációnak. Ha a kutya újra allergiás tüneteket produkál, megvan a bizonyíték az élelmiszer-allergia fennállására. Ha a diagnosztikai terápia és a kizárásos diéta hatására sem áll be javulás, nagy az esélye az atópiának. Ebben az esetben végezhető a környezeti allergének kimutatására szolgáló ú.n. intrakutan- vagy szérumos allergiateszt,hogy kiderüljön, mi a konkrét esetben az allergia kiváltója.

Szekunder viszketés esetén pedig feltétlenül kutatni kell a háttérben megbújó kiváltó okot – mint pl. a hormonális betegségeket - , erre alkalmas pl. a pajzsmirigy-értékeket is kimutató vérvizsgálat.

Royal Canin CCN Dermacomfort Wet

Royal Canin Derma nedvestáp:

  • Speciális nedvestáp érzékeny bőrű és bőrirritációra hajlamos kutyák számára
  • Csökkentett allergénformula válogatott fehérjeforrásokból
  • Omega zsírsavakkal az érzékeny bőr ápolásának optimális támogatása érdekében

A kutya vakarózás terápiája

Extrém erős viszketés esetén gyakran már a diagnosztizálás alatt is szükséges az állat szenvedésének gyógyszerekkel történő, gyors mérséklése. Ez megoldható részint olyan gyorsan ható gyógyszerekkel, mint a gluko-kortikoidok vagy az oclacitinib, másrészt pedig samponokkal. Viszont az így jelentkező enyhülés ellenére is rendkívül fontos megtalálni a viszketés alapvető okát, hogy a kutyán tartósan is lehessen segíteni.

Mivel sokszor ekoparaziták állnak a viszketés hátterében, az állatorvos gyakran kénytelen megfelelő antiparazitikumot adni. Ezt a terápiát valamelyik parazita jelenlétének igazoltsága, vagy az arra való erős gyanú esetén folytatják. A bolhanyál-allergia terápiája is egy bolhaellenes preparátum rendszeres adásával történik, valamint - ha szükséges - , a viszketés gyógyszeres csillapításával.
Egy gombás betegség jellegzetességeitől, kifejezettségétől függően kenőcsökkel vagy oldatokkal történő helyi kezelés, vagy antimikotikus szerekkel való szisztematikus terápia válik szükségessé. Arra azonban mindig oda kell figyelni, hogy a dermatofitozis zoonozis betegség, vagyis az embert is megfertőzheti. Így kifejezett, egyértelmű dermatofitózis fennállásakor adott esetben a környezet kezelése is szükségessé válhat. A kifejezett gombás viszketést nem szabad gluko-kortikodokkal kezelni, mivel erősödhet maga a gombás megbetegedés.

A kontakt-allergia terápiája a viszketés kezeléséből és az allergén anyag kerüléséből áll. Kiegészítésképpen történhet még allergén-hígítás is a szóban forgó kapcsolati helyen, mégpedig speciális preparátumokat tartalmazó besamponozással. Élelmiszer-allergia esetén is javasolt az allergén kerülése, vagyis olyan alkotóelemekből álló eledel etetése, melyeket a kutya jól tolerál, s melyekre nem mutat allergiás reakciókat.

Az atópia egyetlen „eredeti és hatásos“ terápiája a hiposzenzibilizálás, ami egy allergén-specifikus immunterápia, amelynek során a kutya célzottan és növekvő koncentrációban kapja azokat az allergéneket, amelyekre reagál. Ennek célja az immunrednszer stimulálása, és a viszketést kiváltó allergénekkel szembeni tolerancia elérése. Azonban nem minden kutya esetében kielégítő és megfelelő ez a terápia. Gyakran viszketést csökkentő szerekkel - kortizon, antihisztaminok, ciklosporin vagy oclacitinib – történő kiegészítő kezelés válik szükségessé. Az esszenciális zsírsavak is segíthetnek a viszketés mérséklésében. Újabban létezik egy más kezelési mód is az atópiás viszketegség kezelésére, mégpedig monoklonális antitestekkel. Ezidáig ez a terápia rendkívül sikeresnek ígérkezik, s ráadásul az állatok is jól viselik.

A baktériumokkal és élesztőgombákkal való szekunder azaz másodlagos fertőzések kiterjedtségük, egyértelműségük alapján antibakteriális vagy antimikotikus szerekkel (samponok, kenőcsök, spray-k, stb.) lokálisan, valamint antibiotikumok és antimikotikumok adásával kezelhetők. Ezentúl mindig kutatni kell az alapvető, oki betegség után, s kezelni azt.

A leghasznosabb cikkeink