A kutya teljes testsúlya a mancsain nyugszik – ráadásul nap mint nap komoly terhelés éri őket. Éppen ezért fontos, hogy a kutyamancsok egészségesek maradjanak. De honnan ismerhetők fel az egészséges mancsok, és hogyan zajlik a megfelelő mancsápolás? Minden fontos információt megtalál ebben a cikkben.
© Christian Müller / stock.adobe.com
Több mint egyszerűen aranyos látvány: a kutyamancsok a természet apró csodái.
Sok kutyatartó kevés figyelmet fordít kedvence mancsaira, inkább a fényes szőrzetre és a bájos tekintetre koncentrál. Pedig a mancsok rendkívül fontosak kutyája számára – hiszen ezek jelentik az alapját.
Ahhoz, hogy időben felismerje a kóros elváltozásokat és megelőzze kutyája szenvedését, elengedhetetlen, hogy tisztában legyen az egészséges mancs felépítésével:
A mancs csontjai biztosítják a tartást és a formát. A kutya elülső mancsai öt különböző hosszúságú lábujjból (Digiti manus) állnak, amelyek további csontokra tagolódnak (felülről lefelé). Az első lábujj rövidebb, míg a harmadik és a negyedik a leghosszabb.
A hátulsó mancsok felépítése hasonló az elülsőkéhez, azonban csak négy lábujjuk van. Emiatt valamivel kisebbek is az elülső mancsoknál.
Legyen szó nyújtásról vagy hajlításról – mind a négy mancsban számos apró ízület és izom gondoskodik arról, hogy kutyája mozgatni tudja a lábait. Ha az izmok, az inak vagy az ízületek megsérülnek, az korlátozhatja a mancs mozgását.
Minden mancsán többféle párna (Torus) található, amelyeket a talpon szőrtelen bőrfelületként ismerhet fel:
Mivel a párnák vastag bőr alatti kötőszövetből, zsírból és izmokból álló réteget alkotnak, futás közben védik a mancsokat az egyenetlen talaj okozta terheléstől.
A karomágyban elhelyezkedő karmok mindegyike egy-egy eret vesz körül. Ha túl rövidre vágja a karmokat, megsértheti ezeket az ereket, ami erős vérzést okozhat.
Az ember úgynevezett talpon járó (plantigrád) lény, vagyis járás közben a teljes talpát leteszi a talajra – a lábujjaktól a sarokig. Más állatok, például a kutya, viszont csak a lábujjaikon járnak, ezért nevezik őket „ujjhegyen járóknak”, más néven digitigrádoknak.
Ennek előnye: a kutyák az emberhez képest jóval gyorsabban tudnak futni.
© smutnypan / stock.adobe.com
Bár a kutyák nem tudnak a mancsukkal tárgyakat megfogni úgy, mint az ember a hüvelykujjával, a kutyamancs és az emberi kéz vagy láb funkciói sok tekintetben hasonlóak.
A mancsok például jelentősen hozzájárulnak a kutyák jellegzetes viselkedéséhez, például a gyors futáshoz vagy a nesztelen osonáshoz vadászat közben. Az ízületek és csontok védelme érdekében a mancsok fontos lengéscsillapítóként is működnek.
Ezenkívül a mancsokban számos apró illatmirigy található, amelyek segítségével kutyája saját szagát hagyja hátra. A mancsok tulajdonképpen kutyája egyedi névjegykártyáját jelentik – saját illatjelét.
A kutya mancsa meglehetősen ellenálló, különleges felépítésének és szerkezetének köszönhetően sok környezeti hatással szemben védett. Ennek ellenére előfordulhatnak betegségek és sérülések. Más betegségek, például daganatos megbetegedések (pl. hízósejtes daganat) mellett főként az alábbi sérülések fordulnak elő gyakrabban:
A mancs párnáinak sok mindent ki kell bírniuk. Bizonyos terheléseknek, például az éles üvegszilánkoknak vagy hegyes szögeknek azonban nem tudnak ellenállni. A legnagyobb veszélyt ezért a talpba fúródó idegen testek jelentik.
Különösen kellemetlenek a tobozkák (toklászok), amelyek előszeretettel fúródnak a lábujjak közé, majd lassan áthatolnak a bőrön. Ennek megelőzése érdekében főként a nyári réten való játék után mindig ellenőrizze kutyája mancsait.
Előfordulhat, hogy kutyája egy heves játék során a kutyafuttatóban kitépi az egyik karmát. A városban mozgólépcsőn vagy fémrácson áthaladva is beszorulhat a karom a rések közé, és a kirántás során kiszakadhat.
A karmok sérülése egyrészt erősen vérezhet, másrészt gyorsan el is fertőződhet, ha kórokozók jutnak a sebbe. Ezért minden sérült karmot időben kezelni kell, és érdemes megvizsgáltatni az állatorvossal.
Ha ez elmarad, és a baktériumok tovább terjednek a mancsban, a legsúlyosabb esetben akár a mancs amputációjára is sor kerülhet.
Mivel egy mancssérülés komoly fájdalmat okozhat, ügyeljen arra, hogy az első ellátás során kutyája ne harapja meg. Ezért fontos, hogy ne egyedül intézkedjen, és lehetőség szerint használjon szájkosarat vagy ideiglenes szájhurkot.
A bakteriális fertőzések elkerülése érdekében az első ellátás után mindenképpen mutassa meg a sebet állatorvosának. Ő gondosan el tudja távolítani a mélyebben fekvő idegen testeket vagy kezelni a mély vágásokat.
Az egészséges kutyamancs általában puha és sima. A kezdődő gyulladás jele lehet a bőrpír és a duzzanat. Az érintett kutyák gyakran nyalogatják a mancsukat, ami többnyire tovább rontja az állapotot. Emellett a mancs melegebbé válhat, és gennyes fekélyek (tályogok) is kialakulhatnak.
Mivel a mancsok kulcsfontosságúak kutyája egészsége szempontjából, rendszeresen gondoskodjon róluk. Ellenőrizze és tisztítsa meg őket, különösen séták után. A karmokat lehetőség szerint karomvágó ollóval vagy reszelővel rövidítse.
Ha kutyájának különösen hosszú a szőre a mancsán, óvatosan vágja rövidebbre a lábujjak között, különösen télen. Így megelőzheti, hogy a szőr hóval összecsomósodjon.
A hideg idő megviselte mancsoknak jót tesz egy gyengéd mancsbalzsam is, amelyet időnként a száraz párnákra kenhet. Ne feledkezzen meg a lábujjak közötti területről sem, és ne használjon túl nagy mennyiséget.
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
