Éles tüskéivel a süni összetéveszthetetlenül kitűnik az állatok közül. De mire jó a kis emlős tüskés bundája, és alkalmasak-e a sünik háziállatnak is? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is itt talál választ.
© Piotr Krzeslak / stock.adobe.com
Számos sünfaj éles tüskéiről ismert.
Nem csak egyféle sünifajta van, hanem világszerte több mint 20 különböző fajtája létezik ezeknek a kis emlősöknek. A legkisebb közülük a törpe szőrössün, amely mindössze 20–80 grammot nyom.
A szőrössün viszont a legnagyobb közülük, és akár a két kilogrammot is elérheti. A súlyuk azonban a koruktól és az évszaktól is függ.
Megjelenésük többi része is fajonként változhat, például a farkuk hossza. Úgynevezett talponjáróként a sünök az emberhez hasonlóan egész lábukat leteszik a járás során – ellentétben például a kutyákkal. Emellett mellső lábaik rövidebbek, mint a hátsó lábaik.
A biológusok különbséget tesznek a tüskés sünök és a szőrössünök között, amelyek különböző fajokat alkotnak:
Ahogy a neve is mutatja, a tüskés sünök (Erinaceinae) hátán és oldalain a többnyire barna szőrzet mellett akár 8000 hegyes tüske is lehet. Ezek keratinizált, üreges szőrszálakból állnak, és a tövüknél egy Musculus arrector pili nevű izom található.
Ha a tüskés sünök fenyegetve érzik magukat, összegömbölyödnek, és erős izmaikat használva felállítják a tüskéiket, hogy megvédjék magukat.
Példák:
A tüskés sünökkel ellentétben a szőrös sünöknek (Galericinae, Hylomyinae) nincsenek tüskéik, ezért tüskék nélkül, sötét bundájukkal a patkányokra vagy egerekre hasonlítanak. Mivel nincs természetes fegyverük a védekezésre, veszély esetén menekülnek.
Példák:
Mivel a sünök nem látnak túl jól, az ízlelésük segítségével próbálnak tájékozódni. A sünök szájpadlásán erre a célra egy speciális szerv található: a Jacobson-szerv (Organum vomeronasale), amelyet Ludwig Levin Jacobson dán sebészről neveztek el.
Ha egy sün ismeretlen tárgyra bukkan, és nem tudja, hogy az zsákmány-e, akkor megrágcsálja azt. Eközben csámcsog és morog, és habzó nyálat termel. A rágó mozdulatok révén ez a nyál eljut a Jacobson-szervhez, amely a szaglás és az ízlelés által felismeri a tárgyat.
A szaglószerv tehát segít a sünnek megkülönböztetni a zsákmányt vagy a tárgyakat egymástól, például a fát.
© Rico / stock.adobe.com
A sünök éjszaka aktív, magányos állatok, akik a sötétben keresik a zsákmányukat. Nem számít, hogy mennyi ideig kell keresniük, nagy távolságokat is megtesznek. Viszont habár elég kicsik, éjszakai vándorlásaik során mégis elég hangosak tudnak lenni.
Éjjel akár hallani is lehet őket a kertben, amint az aljnövényzetben keresnek élelmet. Ha azonban találtak valami finomat, a zajongást nem hagyják abba. Ilyenkor a sünök hangosan csattogtatni kezdenek a szájukkal.
A sünök különösen hangosak lesznek, amikor más sünökkel találkoznak. Ilyenkor vagy udvarlásról, vagy heves harcról van szó.
Bár a süniknek a vadonban a helyük, egyes sünik sok türelemmel és törődéssel megengedik, hogy az ember megérintse őket. Ez különösen az Afrikai fehérhasú törpesünre igaz.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy a fajtára jellemző lenne a kézhez szokás.
A sünök vadon élő állatoknak számítanak, ezért tartásuk sok országban nem engedélyezett. A sünök tartása Németországban például a német szövetségi természetvédelmi törvénybe (BNatSchG) ütközik, mivel a sünök „fokozottan védett állatok”. Az egyetlen kivétel az afrikai fehérhasú törpesün.
Annak ellenére, hogy egyre több sünit látunk a közösségi hálón az emberek kezében, a süni a vadonba tartozik. A gyenge vagy sérült vadon élő sünök védelme érdekében csak a téli hónapokban szabad otthon teleltetni őket. Azonban itt is be kell tartani néhány szabályt, hogy az állatok a fajta igényeinek leginkább megfelelő életet élhessék ebben az időszakban.
Éjszakánként a sünök rovarok után kutatnak, bár a táplálékkínálat az időjárási viszonyoktól és az évszaktól függ.
A bogarak és hernyók mellett különösen népszerűek a férgek (pl. fülbemászók, földigiliszták). De a sünök szívesen fogyasztanak házas és ház nélküli csigákat és édes gyümölcsöket is.
Amikor a sünök lakott területeken keresnek élelmet, a macskaeledelt is szívesen lopják el a szabadon álló etetőtálakból.
A vadonban a sünök várható élettartama általában csak kettő–nyolc év. Az emberek gondozásában a sünök várható élettartama lényegesen magasabb, átlagosan nyolc év.
Ez a különbség annak köszönhető, hogy a vadon élő sünök ki vannak téve a természetnek, és nem kapnak emberi segítséget gyógyszerek formájában. A vadon élő sünöknek gyakran vannak parazitáik, például kullancsok, vagy akár különböző férgek is megfertőzhetik őket. A bélféreg például halálos lehet a sünök számára.
A gyenge vagy sérült állatokat a meleg hónapokban gyakran fertőzik meg a döglegyek vagy azok petéi. Ha ezekből kukacok kelnek ki, és behatolnak a sünbe, az elég gyorsan elpusztul.
A sünök körülbelül hat és tizenkét hónapos koruk között válnak ivaréretté, a párzási időszak április és augusztus között zajlik. Míg a hidegebb régiókban évente egy alom lehetséges, addig a melegebb régiókban akár két alom is születhet egy évben.
A vemhesség körülbelül 30–48 napig tart, és a nőstény almonként egy–tizenegy csupasz kicsit hoz világra. Az európai fajok átlagos alomnagysága négy–öt kölyök almonként.
© Jonnysek / stock.adobe.com
Röviddel az ellés után a kicsinyek anyjuk segítségére és tejére szorulnak, mivel még vakok és gyengék. Ebben az időszakban a fiatal tüskés sünök tüskéi még nagyon puhák, hogy ne sértsék meg anyjukat a szülés során.
Az utódok csak 12–24 nap elteltével nyitják ki fokozatosan a szemüket. További hat–nyolc héttel később már nincsenek ráutalva anyjuk gondoskodására, és szilárd tüskék jelennek meg rajtuk.
A sünök szinte mindenhol a világon előfordulnak, de elterjedési területük és élőhelyük a fajuktól függ. Míg a szőrössün elsősorban Kelet- és Délkelet-Ázsiában található meg, addig a tüskés sün Afrikában, Ázsiában és Európában őshonos.
Bár a városi területek zöld parkjaiban is találkozhatunk sünökkel, inkább a vidéki területek bokros és sövényes élőhelyeit részesítik előnyben.
Az emberek egyre inkább elfoglalják a vadon élő állatok élőhelyét szerte a világon–- és ez a sündisznó otthonára is igaz. Ahogy az emberek leaszfaltozzák a talajt és házakat építenek, úgy zsugorodik fokozatosan a sünök számára fontos zöld élőhely.
Azzal, hogy az emberek rovarirtó szerekkel permeteznek a kertjeikben, a sünök számára is egyre nehezebbé teszik a táplálékkeresést. Sajnos ez egyes régiókban a sünpopuláció további csökkenéséhez vezethet.
© Ryzhkov Oleksandr / stock.adobe.com
Európában a sünök novembertől márciusig téli álmot alszanak, hogy takaréklángra állítva aludják át ezt a többnyire táplálék nélküli időszakot. Ehhez a sünöknek a téli álom előtt 500–600 gramm súlyúnak kell lenniük.
Hogy hogyan tudja segíteni a sünök téli álmot alvását, és hogy hogyan kell bánni a gyenge állatokkal megtudhatja cikkünkből: Sünsegély: Praktikus tippek egész évre
| Név: | Süni (Erinaceidae) |
| Méret: | Fajtától függ, maximum 28 centiméter |
| Súly: | Fajtától függ, maximum 1500 gramm |
| Várható élettartam: | Kettőtől nyolc évig (a természetben), nyolc év (emberi gondozással) |
| Téli álom: | November közepétől április elejéig (a nyugat- és közép-európai fajták) |
| Táplálék: | Rovarok, macskaeledel az átteleléshez |
| Származás: | Kelet- és Délkelet-Ázsia (szőrössün) vagy Afrika, Ázsia és Európa (tüskés sün) |
| Tartás: | Vadállat, csak az afrikai fehérhasú törpesün tartása lehetséges |
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
A kicsi és bájos dél-amerikai bevándorló selymes szőrével, hosszú füleivel és bozontos farkával gyorsan belopja magát az ember szívébe. Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy nem minden rágcsáló ugyanolyan. Az érdeklődőknek ajánlott még a csincsilla vásárlása előtt tájékozódni az alábbi témakörökben: csincsilla etetése, csincsilla tartása, csincsilla gondozása. Ennek az elsődleges célja az, hogy a leendő csincsilla tartó megállapítsa, az állat speciális igényei és viselkedése megegyezik-e az Ön elképzeléseivel. Ezért fontos tudni, honnan származik és hogyan él a természetben.
