A falbkatát, vagyis az afrikai vadmacskát a mai házimacskák ősének tartják. Külső megjelenésében és viselkedésében is jól felismerhető a rokonság. Miért érdemes közelebbről megismerkedni a falbmacskával? Aki jobban megismeri ezeket a vad teremtményeket, annak a saját lakáscicájával kapcsolatban is számos „aha” élményben lesz része.
© EcoView / stock.adobe.com
Az afrikai vadmacska minden házimacska őse.
A házimacskák ősanyjaként a falbmacska nagyon hasonlít az általunk ismert bársonytalpúakra: első pillantásra akár egy nagyobb testű házimacskának is tűnhet.
Hosszabb lábain lopakodik, ami teljesen eltérő testarányokat és gepárdszerű járást kölcsönöz neki. A hosszú, vékony farok is különbözik a házimacskáétól: hegyes végű, és a farokcsúcs felé két-három sötét gyűrű látható rajta.
A faj egyedei a fejtől a farokig körülbelül 40-től csaknem 70 centiméterig terjedő hosszúságúak. A farok ehhez még nagyjából 30 centimétert tesz hozzá.
Művészet vagy valóság?Biztosan látott már ókori egyiptomi macskaábrázolásokat, és elcsodálkozott a hosszú lábakon. Ez nem a művészi szabadság eredménye, hanem az akkori macskák valódi megjelenését tükrözi, amelyek még sokkal inkább hasonlítottak a falbmacskára.
A falbmacska színezete inkább visszafogott. A vöröses árnyalatok, a sárgásbarna, a szürke és a homoksárga dominálnak; enyhe cirmos mintázat vagy „csizmák” is megfigyelhetők. Jellegzetesek a fülek hátoldalán és az orr környékén megjelenő vöröses-narancs foltok, a gerinc mentén futó sötét angolnacsík, valamint a fekete tappancspárnák. A szemek alatt gyakran fehér jegyek láthatók.
Ezekkel a szőrszínekkel a vadmacska szinte beleolvad a környezetébe, az afrikai sztyeppébe vagy a sivatagba. A szőrzet rövid, sötét végű szálakkal, ami enyhén pettyezett megjelenést kölcsönöz az állatoknak.
Nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönhetően a falbmacska ma már számos élőhelyen megtalálható. Kedveli a sivatagokat, félsivatagokat és szavannákat, de erdőkben, sőt akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő sziklás hegyvidéki területeken is megél. Egyedül a trópusi esőerdőket és a hóval borított vidékeket kerüli.
Fő elterjedési területe Afrika legtöbb országára kiterjed, de az Arab-félszigeten, Délkelet-Ázsia egyes részein és Kínában is találtak már falbmacskákat. Sőt, Szicílián és Szardínián is megfigyelték őket, ami jelenleg az afrikai vadmacska legészakibb előfordulási határát jelenti.
A házimacska háziasítását i. e. 7500 körülre datálják. Feltételezhető azonban, hogy a macska kultúrakövető állat, amely az ember letelepedése óta a nyomában jár.
Az első „házimacskák” valószínűleg félig háziasított falbmacskák voltak az ókori Egyiptomban. Ezek az állatok levadászták a bosszantó egereket, ezért szívesen látták őket a házakban, a raktárakban, sőt még a kereskedelmi hajókon is.
A rómaiakkal együtt az afrikai vadmacska és háziasított rokonai mintegy 2000 évvel ezelőtt jutottak el Európába, ahol gyorsan el is terjedtek. Valószínűek voltak kereszteződések az európai vadmacskával is.
A falbmacska a legkevésbé veszélyeztetett vadmacskafaj, és világszerte viszonylag gyakori. Ennek ellenére a Washingtoni Egyezmény védi.
Nagy élőhely-tűrőképessége és alkalmazkodókészsége lehetővé teszi számára, hogy szinte bárhol túléljen. Emiatt eddig jól átvészelte a természetes élőhelyek pusztulását.
Az afrikai vadmacskát – a közúti baleseteket leszámítva – csak csekély veszély fenyegeti az ember részéről. Azonban a tiszta vérvonalú vadmacskák és a házimacskák folyamatos keveredése ahhoz vezet, hogy vadon élő állományaik egyre inkább megfogyatkoznak, és hibridekben olvadnak fel.
A házimacskák és a falbmacskák jól kijönnek egymással, és gond nélkül párosodhatnak. Ennek megfelelően a tiszta afrikai vadmacskák ma már ritkán fordulnak elő.
Tartás kisállatként? A falbmacska, más néven afrikai vadmacska, igazi vadállat. Nem háziasított, és nem tartható otthoni körülmények között.
Az afrikai vadmacska – sok más vadmacskához hasonlóan – általában félénk az emberrel szemben. Többnyire nehéz észrevenni, mivel kiváló érzékszervei révén már messziről észleli az embert, és elkerüli őt.
Alapvetően azonban félénksége nem éri el európai rokonai szélsőséges mértékét. Megfelelő hozzászoktatás mellett az afrikai vadmacska egy bizonyos fokú közelséget is elfogad az ember részéről. Más macskákkal szemben általában bizalmasabb.
A vadon élő falbmacskák magányosan élnek. Területet kialakító egyedek, amelyek saját revírjüket védik, és éjszaka indulnak zsákmányszerző útra. A terület nagysága nagymértékben függ az adott környezettől.
Bőséges táplálékkínálat esetén a territóriumok viszonylag kicsik lehetnek. Kenyában 1,6 négyzetkilométeres területekkel rendelkező falbmacskákat tanulmányoztak, míg Szaúd-Arábiában akár 50 négyzetkilométeres revírekkel rendelkező példányokat is megfigyeltek.
A vadmacskák alig egyéves korukra érik el az ivarérettséget. Ettől kezdve évente körülbelül egyszer, viszonylag nagy alommal ellenek. A vemhesség mindössze 56–68 napig tart.
Miután a kismacskák önállóvá válnak, bizonyos esetekben még egy ideig nagyobb csoportban maradnak az anyjukkal. Így előfordul, hogy több alom él együtt egy ideig, mielőtt minden macska magányos életmódra térne át.
Hosszú élet A falbmacskák akár 16 évig is élhetnek.
© DirkR / stock.adobe.com
A falbmacska elterjedési területein elsősorban kisrágcsálókkal táplálkozik. Ide tartoznak az egerek, nyulak, hörcsögök és kisebb vadnyulak. Emellett madarak, például galambok, szövőmadarak vagy vadon élő baromfifélék is szerepelnek az étrendjében.
Az étkezést gyakran pókokkal, skorpiókkal és kígyókkal egészíti ki. A halakat sem veti meg. A kifejlett falbmacskák akár kisebb antilopokat vagy bárányokat is elejthetnek.
A vadmacskák kiváló vadászok: lesben állnak, észrevétlenül osonnak közelebb, majd egy villámgyors sprinttel végeznek zsákmányukkal. Ennek során többnyire a talajon maradnak, noha kiválóan tudnak mászni is. Ha a vadászszerencse elmarad, vagy adódik rá lehetőség, dögevésre is hajlamosak.
Az Ön házimacskája is keveset iszik? Ezt a falbmacskától örökölte: a sivatagi állatok ritkán találnak vízlelőhelyet, ezért folyadékszükségletük nagy részét a táplálékukból fedezik. Egy egér meglepően sok vizet tartalmaz.
Ez az öröklött tulajdonság egyébként az oka annak is, hogy sok szakértő véleménye szerint nem ajánlott a macskát kizárólag szárazeledellel etetni. Az alig tartalmaz vizet, a macska pedig genetikailag nem rendelkezik elég erős ivási ösztönnel ahhoz, hogy ezt pótolja. Ennek következtében fennáll a kiszáradás veszélye.
A falbmacska rendkívül alkalmazkodó vadállat, és szoros rokonságban áll a házimacskáinkkal. Maga a faj nem alkalmas kisállatként való tartásra, ugyanakkor minden modern tenyésztett macska tőle származik. Minden bársonytalpúban ott rejlik tehát egy jó adag ebből a vadmacskából – csak figyelmesen kell nézni.
| Különlegességek: | a modern házimacskák eredete |
| Jellem: | félénk, magányos |
| Méret: | fejétől a faroktőig kb. 40–66,5 cm |
| Súly: | 2,4–6,4 kg |
| Szemszín: | zöldessárga |
| Színek: | vörös, sárgásbarna, szürke és homoksárga |
| Szőrzet: | rövid |
| Várható élettartam: | 16 év |
| Származás: | Afrika |
Források:
Since I was a baby, I preferred to cuddle with our Persian cat rather than with my teddy bear. Later I got on my parents' nerves until I was allowed to adopt a horse. I have had many memorable experiences with my pets. And even though life with animals is not always easy, I wouldn't consider any other because pets touch my soul like nothing else. I even feel this magic when I write about them, and I hope some of it touches you as well.
