Macska fogínygyulladás (gingivitis) 
© noppadon / stock.adobe.com
A gingivitis a fogíny gyulladását jelenti, amelyet általában a fogak szélén lévő nyálkahártya kipirosodása és duzzanata jellemez. Ez az általában fájdalmas ínybetegség nagyon gyakori a macskáknál, és számos tényező okozhatja. Ennek megfelelően fontos a részletes diagnózis felállítása, hogy a betegséget helyesen és korai stádiumban tudják kezelni.
Tartalomjegyzék
Hogyan alakul ki a macska fogínygyulladás?
A macskák fogínygyulladásának legismertebb okai között szerepelnek az idegen testek (pl. fűszálak) lenyelése, a fogágybetegség (parodontitis) és más szervi betegségek (pl. veseelégtelenség) mellett a fertőző betegségek is.
Állatorvosi körökben a fogínygyulladást különböző típusait különböztetik meg, s ezek kialakulásukban és tüneteikben nagyban különböznek egymástól:
- A katarrális fogínygyulladás a katarr szóból származik, amely a nyálkahártyák gyulladására utal és vizes váladék termelődése kíséri. Jellemzően az íny súlyos kivörösödésében és duzzanatában nyilvánul meg. Ez a fajta ínygyulladás általában nem specifikus eredetű, és bakteriális fertőzés kísérő tüneteként jelentkezik olyan fogászati betegségek következtében, mint a fogkő vagy a parodontitis (fogágybetegség). Macskáknál jelentős szerepet játszik a macska AIDS-ként is ismert macskák immunhiányos vírusával (FIV) való megfertőződés is.
- Az erozív fogínygyulladást a felszíni nyálkahártyaréteg károsodása okozza. Olyan vírusos kórokozók okozzák, mint a macska panleukopenia vírus (FPV), a macska calicivírus (FCV) és a macska herpeszvírus (FHV-1).
- Az eozinofil fogínygyulladás (eozinofil granulociták = immunsejtek) elég gyakran fordul elő macskáknál. Elsődleges oka azonban a legtöbb esetben nem ismert. Általában allergiás túlérzékenységi reakcióra gyanakszanak a macska eozinofil-granuloma komplexében (EGC), amely jellemzően gyulladásos csomókról, úgynevezett granulómákról ismerhető fel.
- A limfoplazmás fogínygyulladás valószínűleg idiopátiás eredetű, mivel a mai napig nem ismert az oka. Gyanítható azonban a vírusos kórokozókkal, például a macska calicivírussal (FCV), a macskaleukémia vírusával (FeLV) és a macskák immunhiányos vírusával (FIV), valamint bakteriális fertőzésekkel való kapcsolat is. Az ínygyulladás felismerhető az íny kifejezett kivörösödéséről, valamint daganatok (ínyhiperplázia) és fekélyek jelenlétéről.
Tünetek
Az ínygyulladás a fent leírt tipikus tünetek mellett bizonyos súlyossági foktól kezdve egyéb kísérőtünetekkel is járhat:
- Többnyire erős fájdalom: a macska hangokat ad ki evéskor vagy a gyulladt területek érintésekor, romlik az általános közérzete, fáradt, nem szívesen mozog.
- Az állat étvágya csökken, fogyni kezd.
- Fokozott nyálfolyás és kellemetlen rossz lehelet.
- A fogak véreznek és elszíneződnek (pl. a lepedék miatt).
Hogyan ismerhető fel a macska fogínygyulladás?
Ha a macska kevesebbet eszik, vagy ha a fogínyen bőrpír vagy vérzés látható, tanácsos felkeresni az állatorvost. Az állatorvos a gazdi kikérdezése (anamnézis) során már a macska oltásai alapján kizárhatja a fogínygyulladását okozó fertőző betegségeket. Ezt mindig általános klinikai vizsgálat, azaz általános egészségügyi ellenőrzés követi. Ezután az állatorvos alaposan megvizsgálja a szájüreget, beleértve a fogakat és az ínyt is:
Sok esetben ehhez érzéstelenítésre van szükség, például, ha a macska nem engedi a szájüreg vizsgálatát, vagy ha az okot a száj hátsó részében gyanítják. Képalkotó eljárásokra, például röntgenfelvételekre is szükség lehet, hogy az elváltozások szempontjából részletesebben megvizsgálják a csontos struktúrákat, például a fogakat vagy az állkapcsot.
Ha a macskát nem oltották be bizonyos vírusos kórokozók (pl. macska calicivírus) ellen, specifikus vizsgálatok (pl. antigén- vagy antitestvizsgálat) szintén hasznosak lehetnek.
Milyen kezelési módszerek léteznek?
A macskák ínygyulladásának kezelése egyszerre kell a kiváltó ok ellen specifikusnak lennie, valamint támogatónak is, hogy javítson a tüneteken:
A különböző okok a következőképpen kezelhetők:
- Idegen testek: szükség esetén sebészi eltávolítás.
- Daganatok: műtét, sugárkezelés vagy kemoterápiás szerek.
- Vírusos kórokozók: szükség esetén vírusellenes szerek.
Ezen kívül a következő támogató intézkedések is segíthetnek a macskán:
- Egy vagy több fog kihúzása.
- Gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők (esetleg kortizon) és immunerősítő szerek vagy antibiotikumok a másodlagos bakteriális fertőzések ellen (rezisztenciatesztet után).
- Sebhigiénia szájöblítéssel (pl. klórhexidin-oldattal).
- Az immunrendszer természetes működésének támogatása kiegyensúlyozott étrenddel (szükség esetén – rágási problémák vagy fájdalom esetén – nedves vagy folyékony táplálékot kell alkalmazni).
- Szakszerű fogtisztítás a fogászati betegségek megelőzése érdekében
Mi a macska fogínygyulladás prognózisa?
Nem minden fogínygyulladás vezet feltétlenül erős fájdalomhoz vagy szövődményekhez, mint például a foggyökerek előbukkanása, a fogak kihullása vagy a szájnyálkahártya más részeinek gyulladása (szájnyálkahártya-gyulladás). Ennek ellenére az állatorvosnak időben kell felmérnie a betegség súlyosságát, hogy ne váljon krónikussá, és hogy a korábban fel nem ismert okokat, például a fertőző betegségeket fel lehessen tárni és kezelni.
Hogyan előzhető meg a macska fogínygyulladás?
Sajnos az idegen testek lenyelését vagy a daganatok kialakulását nehéz megakadályozni. Ezzel szemben azonban a higiéniai intézkedések és a védőoltások megvédhetik a macskákat a fertőzéssel összefüggő ínygyulladástól. A német Kisállatok Állandó Oltási Bizottsága által kiadott, a kisállatok oltására vonatkozó irányelvek szerint a macskák a következő macskaspecifikus fertőző kórokozók ellen olthatók be:
- Ajánlott alapimmunizálások, például a Feline Herpesvirus (FHV-1), a Feline Calicivirus (FCV) és a Feline Parvovirus (FPV) ellen: az alapimmunizálásra 8, 12 és 16 hetes korban, valamint 15 hónapos kor után kerül sor, és a gyártótól függően 1-3 éves időközönként kerülhet sor emlékeztetőoltásra.
- Nem alapimmunizálás a macskaleukémia vírusa (FeLV) elleni oltás, pl. kijárós macskáknál negatív teszteredmény után, 8 hetes kortól körülbelül egyhónapos időközönként, és egy év után egy utolsó injekció.
- A macskák immunhiányos vírusa (FIV) ellen jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina.
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
Macska életkor számítása
Amikor a macskák tüzelnek
Ivartalaníttassam vagy sterilizáltassam a macskámat?
Es gibt wohl kaum etwas Niedlicheres auf der Welt als Katzenbabys. Doch leider finden nicht alle Kitten ein schönes Zuhause. Wenn sich Katzen unkontrolliert paaren und vermehren, ist für ihren Nachwuchs ein Leben im Elend quasi vorprogrammiert. Indem Sie Ihre Katze kastrieren lassen, beugen Sie daher unnötigem Leid vor. Wie eine Kastration bei Katzen abläuft, was es zu beachten gilt und wie sich die Sterilisation davon unterscheidet, haben wir für Sie zusammengefasst.