A gingivitis a fogíny gyulladását jelenti, amelyet általában a fogak szélén lévő nyálkahártya kipirosodása és duzzanata jellemez. Ez az általában fájdalmas ínybetegség nagyon gyakori a macskáknál, és számos tényező okozhatja. Ennek megfelelően fontos a részletes diagnózis felállítása, hogy a betegséget helyesen és korai stádiumban tudják kezelni.
Macska fogínygyulladás (gingivitis) 
© noppadon / stock.adobe.com
Tartalomjegyzék
Hogyan alakul ki a macska fogínygyulladás?
A macskák fogínygyulladásának legismertebb okai között szerepelnek az idegen testek (pl. fűszálak) lenyelése, a fogágybetegség (parodontitis) és más szervi betegségek (pl. veseelégtelenség) mellett a fertőző betegségek is.
Állatorvosi körökben a fogínygyulladást különböző típusait különböztetik meg, s ezek kialakulásukban és tüneteikben nagyban különböznek egymástól:
- A katarrális fogínygyulladás a katarr szóból származik, amely a nyálkahártyák gyulladására utal és vizes váladék termelődése kíséri. Jellemzően az íny súlyos kivörösödésében és duzzanatában nyilvánul meg. Ez a fajta ínygyulladás általában nem specifikus eredetű, és bakteriális fertőzés kísérő tüneteként jelentkezik olyan fogászati betegségek következtében, mint a fogkő vagy a parodontitis (fogágybetegség). Macskáknál jelentős szerepet játszik a macska AIDS-ként is ismert macskák immunhiányos vírusával (FIV) való megfertőződés is.
- Az erozív fogínygyulladást a felszíni nyálkahártyaréteg károsodása okozza. Olyan vírusos kórokozók okozzák, mint a macska panleukopenia vírus (FPV), a macska calicivírus (FCV) és a macska herpeszvírus (FHV-1).
- Az eozinofil fogínygyulladás (eozinofil granulociták = immunsejtek) elég gyakran fordul elő macskáknál. Elsődleges oka azonban a legtöbb esetben nem ismert. Általában allergiás túlérzékenységi reakcióra gyanakszanak a macska eozinofil-granuloma komplexében (EGC), amely jellemzően gyulladásos csomókról, úgynevezett granulómákról ismerhető fel.
- A limfoplazmás fogínygyulladás valószínűleg idiopátiás eredetű, mivel a mai napig nem ismert az oka. Gyanítható azonban a vírusos kórokozókkal, például a macska calicivírussal (FCV), a macskaleukémia vírusával (FeLV) és a macskák immunhiányos vírusával (FIV), valamint bakteriális fertőzésekkel való kapcsolat is. Az ínygyulladás felismerhető az íny kifejezett kivörösödéséről, valamint daganatok (ínyhiperplázia) és fekélyek jelenlétéről.
Az ínygyulladás a fent leírt tipikus tünetek mellett bizonyos súlyossági foktól kezdve egyéb kísérőtünetekkel is járhat:
- Többnyire erős fájdalom: a macska hangokat ad ki evéskor vagy a gyulladt területek érintésekor, romlik az általános közérzete, fáradt, nem szívesen mozog.
- Az állat étvágya csökken, fogyni kezd.
- Fokozott nyálfolyás és kellemetlen rossz lehelet.
- A fogak véreznek és elszíneződnek (pl. a lepedék miatt).
Ha a macska kevesebbet eszik, vagy ha a fogínyen bőrpír vagy vérzés látható, tanácsos felkeresni az állatorvost. Az állatorvos a gazdi kikérdezése (anamnézis) során már a macska oltásai alapján kizárhatja a fogínygyulladását okozó fertőző betegségeket. Ezt mindig általános klinikai vizsgálat, azaz általános egészségügyi ellenőrzés követi. Ezután az állatorvos alaposan megvizsgálja a szájüreget, beleértve a fogakat és az ínyt is:
Sok esetben ehhez érzéstelenítésre van szükség, például, ha a macska nem engedi a szájüreg vizsgálatát, vagy ha az okot a száj hátsó részében gyanítják. Képalkotó eljárásokra, például röntgenfelvételekre is szükség lehet, hogy az elváltozások szempontjából részletesebben megvizsgálják a csontos struktúrákat, például a fogakat vagy az állkapcsot.
Ha a macskát nem oltották be bizonyos vírusos kórokozók (pl. macska calicivírus) ellen, specifikus vizsgálatok (pl. antigén- vagy antitestvizsgálat) szintén hasznosak lehetnek.
A macskák ínygyulladásának kezelése egyszerre kell a kiváltó ok ellen specifikusnak lennie, valamint támogatónak is, hogy javítson a tüneteken:
A különböző okok a következőképpen kezelhetők:
- Idegen testek: szükség esetén sebészi eltávolítás.
- Daganatok: műtét, sugárkezelés vagy kemoterápiás szerek.
- Vírusos kórokozók: szükség esetén vírusellenes szerek.
Ezen kívül a következő támogató intézkedések is segíthetnek a macskán:
-
- Egy vagy több fog kihúzása.
- Gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők (esetleg kortizon) és immunerősítő szerek vagy antibiotikumok a másodlagos bakteriális fertőzések ellen (rezisztenciatesztet után).
- Sebhigiénia szájöblítéssel (pl. klórhexidin-oldattal).
- Az immunrendszer természetes működésének támogatása kiegyensúlyozott étrenddel (szükség esetén – rágási problémák vagy fájdalom esetén – nedves vagy folyékony táplálékot kell alkalmazni).
- Szakszerű fogtisztítás a fogászati betegségek megelőzése érdekében
Nem minden fogínygyulladás vezet feltétlenül erős fájdalomhoz vagy szövődményekhez, mint például a foggyökerek előbukkanása, a fogak kihullása vagy a szájnyálkahártya más részeinek gyulladása (szájnyálkahártya-gyulladás). Ennek ellenére az állatorvosnak időben kell felmérnie a betegség súlyosságát, hogy ne váljon krónikussá, és hogy a korábban fel nem ismert okokat, például a fertőző betegségeket fel lehessen tárni és kezelni.
Hogyan előzhető meg a macska fogínygyulladás?
Sajnos az idegen testek lenyelését vagy a daganatok kialakulását nehéz megakadályozni. Ezzel szemben azonban a higiéniai intézkedések és a védőoltások megvédhetik a macskákat a fertőzéssel összefüggő ínygyulladástól. A német Kisállatok Állandó Oltási Bizottsága által kiadott, a kisállatok oltására vonatkozó irányelvek szerint a macskák a következő macskaspecifikus fertőző kórokozók ellen olthatók be:
- Ajánlott alapimmunizálások, például a Feline Herpesvirus (FHV-1), a Feline Calicivirus (FCV) és a Feline Parvovirus (FPV) ellen: az alapimmunizálásra 8, 12 és 16 hetes korban, valamint 15 hónapos kor után kerül sor, és a gyártótól függően 1-3 éves időközönként kerülhet sor emlékeztetőoltásra.
- Nem alapimmunizálás a macskaleukémia vírusa (FeLV) elleni oltás, pl. kijárós macskáknál negatív teszteredmény után, 8 hetes kortól körülbelül egyhónapos időközönként, és egy év után egy utolsó injekció.
- A macskák immunhiányos vírusa (FIV) ellen jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina.
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
Visszajelzés
Hasznosnak találta cikkünket?
A leghasznosabb cikkeink
2 min
2.1k
Macska életkor számítása
Hogyan lehet azonban elvégezni a macska életkor számítását? Egyáltalán meddig él egy macska ? Hány éves kortól számítanak a macskák idősnek?
3 min
417
Amikor a macskák tüzelnek
A macska szaporodási ciklusa alapvetően különbözik az emberétől. Így egy cica életének számos fázisa kissé érthetetlen számunkra. Nem tudjuk, hogyan viselkedjünk, és hogyan segíthetnénk kedvencünknek.
10 min
353
Ivartalaníttassam vagy sterilizáltassam a macskámat?
Aligha lehet aranyosabbat elképzelni a kiscicáknál. De sajnos nem minden kiscica talál magának otthont. Ha gazdátlan macskák egymással, vagy más kijárós macskákkal párosodnak, akkor a kölykök élete szinte garantáltan szenvedésből fog állni. Ivartalanítsa vagy sterilizálja macskáját és előzze meg ezzel az állatok felesleges szenvedéseit!