Perzsa agár

A Közel-Keleten ,,Allah ajándékaként” tisztelik a perzsa agarat, vagy másnéven salukit. Ez a fajta már évezredek óta az ember hűséges társa, valamint kiváló segítsége vadászat során. A keleti kutyafajta Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, köszönhetően barátságos jellemének és karcsú megjelenésének.

Jellem

Hogy tudja-e a saluki, hogy sok muszlim szemében Allah ajándékának számít? Nem, ennek az érzékeny kutyának valószínűleg nincs tudomása róla, milyen sokra tartják otthonában a Közel-Keleten, ahol már évezredek óta együtt él az emberekkel. A perzsa agár minden porcikája büszkeséget és eleganciát sugároz. Jóllehet, hogy bár szorosan kötődik az emberhez, mindeközben mindvégig megőrzi bizonyos mértékű függetlenségét. Így a saluki jelleme sokszor inkább egy macskáéhoz hasonlít, aki bár nagyon szívesen fogadja gazdája simogatását, időnként szeret visszavonulni, ha nyugalomra van szüksége.

Független és makacs?

Egy saluki sosem viselkedik gazdája rabszolgájaként, mely megkülönbözteti őt sok más kutyafajtától, akik mindenáron szeretnek az emberek kedvében járni, azaz ún. ,,will to please” magatartást tanúsítanak. Nevelése során ezt az önállóságot gyakran makacsságként azonosítják. Mindazonáltal aki a kezdetektől fogva kellő tisztelettel és némi türelemmel fordul perzsa agárjához, hamar sikereket érhet el a nevelésében. Intelligenciájának és gyors felfogóképességének köszönhetően a saluki nagyon gyorsan tanul. Némi hozzáértéssel és következetes neveléssel még veleszületett vadászösztönét is hamar kordában lehet tartani. Ez a közel-keleti fajta azonban gyorsan elunja magát, így előfordulhat, hogy a folyamatosan ismétlődő gyakorlatok vagy a bárgyú feladatok során egyszerűen ,,makacs üzemmódba kapcsol”.

Erőssége a nyugalma

A lakásban figyelemreméltóan nyugodt lakótárs, ugatni és morogni nem szokott. Az idegenekhez kezdetben tartózkodóan viszonyul, de amint megtört a jég, a perzsa agár kifejezetten társasági és nyitott kutyának számít. Az idegenek nemkívánatos simogatását azonban döntő többségben elutasítja, néhány példány pedig a gyerekekkel szemben is szkeptikus. Azok a perzsa agarak viszont, akik már kölyökkorukban a családhoz kerülnek, rendszerint jól beilleszkednek és más háziállatokkal, valamint a gyerekekkel is jól kijönnek.

A békés és harmonikus együttélés feltétele azonban minden esetben, hogy a perzsa agarat szükségleteinek megfelelően lemozgassuk. Futásra való igényét sose becsülje alá!

Kinézet

Nem csak futási szenvedélye, hanem külleme is utal tipikus agár mivoltára. Extrém hosszú lábai, nagyon keskeny, hosszúkás feje és agárformájú, de nagyon izmos alakja igazán karakteres küllemet kölcsönöz neki. Marmagassága 58-71 cm, így a keleti típusú fajta nagytermetű kutyának számít. Súlya termetétől függően akár 30 kg is lehet, de méretéhez képest ez inkább kevésnek számít. Mivel a Közel-Keleten rendkívül széleskörben elterjedt, igazán különböző verziói alakultak ki. Így fordulhat elő, hogy származási helyétől függően vannak karcsúbb, és vannak stabilabb felépítésű salukik is.

Két típus, sokféle szín

A perzsa agár fajtáján belül megkülönböztetünk hosszú- és rövid szőrű típusokat. Az FCI fajtabesorolása alapján a 269-es standardszámmal a hosszúszőrű agarakhoz tartoznak, alapvetően rövid a szőre, maximum a lábain, fülein és farkán hosszú. Színváltozatból szintén sokféle saluki létezik. Az alábbiak a legjellemzőbbek:

• krémszín
• fehér (általában sötét foltokkal)
• fekete
• csokoládébarna
• vörös (fekete rojtokkal és azok nélkül is)
• fekete és vörösesbarna
• fekete és ezüst (fekete alapszín ezüst/ezüst-bors farokkal)
• őzszínű/homokszínű
• tarka
• trikolor
• fehér-fekete-vörösesbarna

Történet

A saluki a Közel-Keleten már évezredek óta ismert fajta. A kezdetektől rendkívül sokfelé megtalálható, a Szaharától a Kaszpi-tengeren át egészen a mai Egyiptom, Szaudi-Arádbia, Irak, Irán és Törökország területéig. A Nílus térségében különösen agyagedényeken, sírkövek festményein és barlangrajzokon is ábrázolták, melyek részben Kr.e. 3600-ra nyúlnak vissza. A saluki ősei feltehetően egyiptomi kutyák, mint például a tesem.

A beduin vadászok társa

A Közel-Keleten élők nagyra becsülték a gyors, kecses, szelíd kutyát, mindenekelőtt a vadászat során. A sivatagban kísérte a nomádokat, s segített nekik gazellákra, nyulakra és más zsákmányállatokra vadászni, gyorsaságának és vadászösztönének köszönhetően pedig hamar elengedhetetlen társuk lett. Ezt a kutyafajtát már jóval az arab telivérek tenyésztése előtt elkezdték már tenyészteni. Allah ajándékaként tekintettek rá, megengedték neki, hogy sátorban aludjon, és szeretettel gondoskodtak róla. A családhoz tartozott: egy értékes saluki büszke tulajdonosa sosem adta volna el őt.

Ajándékként Európába

Eleinte csak 1-2 példány érkezett Európába, Nagy-Britanniában először 1840-ben jelent meg a perzsa agár. Európai tenyésztése azonban csak 55 évvel később, 1895-ben kezdődött meg, Florence Amherst of Hackney bárónő közreműködésével: a brit hölgy a Nílus térségébe utazva ismerte meg a fajtát, majd Abdullah hercegtől kapott egy hím és egy nőstény példányt, akiket aztán hazavitt magával Transzjordániából. A saluki tenyésztésében aztán az 1920-as évek elején az angol Frederick Lance tábornok aztán segített, ugyanis Gladys nevű feleségével intenzíven munkálkodtak az arab fajta elismertetésén. Az első hivatalos saluki almot aztán 1922-ben Angliában regisztrálták.

Megvenni a világ legdrágább kutyáját

A saluki máig is a világ legdrágább kutyái közé tartozik. Gazdag arabok, angol nemesek és amerikai multimilliomosok státuszszimbóluma. Az arab vérvonalról származó kutyák 10.000-12.000 euróba is kerülhetnek. Európában, ahol ,,tisztán” arab származású salukik már nincsenek, 1500-200 euróba kerülnek, vagyis jelentősen kevesebbe. A kölykök ára viszont még így jelentősen magasabb, mint más fajtáké.

Tartás: Kinek alkalmas a saluki?

Már a saluki kölykök árából is látszik, hogy nem valók mindenkinek. Ahogy minden kutyánál, ezentúl és további költségek várhatók, mint például a kutyatáp, a rendszeres állatorvosi látogatások és a fajnak megfelelő tartás. A saluki esetében pedig mindezek igen drágák. Már csak futási szenvedélye miatt is nagy térre és nagy kertre van szüksége. Az pedig szóba sem jöhet, hogy valaki kis városi lakásban tartsa a beduinok egykori kutyáját.

Aki perzsa agarat tart, sok pénzre és időre lesz szüksége

Az anyagiakon túl a saluki gazdájának mindenekelőtt időre is szüksége van. Ha kötött munkaidőben dolgozik és egész nap távol van otthonról, biztosan nem Önnek való ez a fajta. Még ha néha azt a benyomást is kelti, hogy nincs szüksége az emberekre, igazából mégis szeret a közelükben lenni. A ház körüli rövid séták nem lesznek elegendőek számára. Egy saluki szeret futni, s veleszületett vadászösztönének köszönhetően leginkább egy arra alkalmas nagy (zöld)területen. Érdemes tehát már a saluki vásárlása előtt utánakérdezni az agáregyesületeknél, hogy van-e a közelben futó- vagy tréningpályák.

Egészség és ápolás

A legtöbb saluki szerető tenyésztőktől származik, akik azért dolgoznak, hogy a többezeréves fajta karaktere, szépsége és egészsége megmaradjon. A salukinál így nincsenek is fajtatipikus betegségek. Néhány eset ismeretes azért epilepsziáról, fogproblémákról és hirtelen szívhalálról. Olykor-olykor megjelenhetnek pszichoszomatikus tünetek is, ha túl sok stressz éri ezeket az érzékeny állatokat. Ha bőrelváltozásokat vagy emésztési gondokat észlel, szintén forduljon állatorvosához, és mindenképpen derítsék ki a kiváltó okot.

A salukik tiszta állatok

Még ha külleme mást is engedne sejtetni, sima, rövid szőrének köszönhetően a perzsa agár ápolása meglehetősen egyszerű. Heti 1-2 alkalommal elegendő átfésülni, s ezzel megőrizhető a bunda csillogása és struktúrája. A hosszúszőrű saluki esetében mindenekelőtt ott kell fésülni őket, ahol hosszabb a szőrük: a farkukon, mancsaikon és füleiken – nehogy összecsomósodjon a bundájuk. A lakásban szintén tiszta állatnak számítanak, alig hullik a szőrük és alig árasztanak magukból tipikus kutyaszagot.

A saluki táplálkozása

Hogy a kutyák étrendje milyen fontos egészségük szempontjából, az ma már széleskörben ismert. De hogy melyik kutyatáp a legalkalmasabb ennek a fajtának? Először is érdemes leszögezni, hogy mint minden kutya, a saluki is a farkastól származik. Így carnivore étrendű, azaz húsevő. Étrendjének fő alkotóeleme jó minőségű hús kell tehát hogy legyen, például izomhús. A hús önmagában azonban nem elegendő, hiszen, hogy ellássa kutyáját megfelelő tápanyagokkal és ásványi anyagokkal, érdemes adni neki tojást, túrót, zöldséget, főtt rizst vagy tésztát, illetve állati zsírokat is

Összeállíthatom én a saluki étrendjét?

Ha úgy dönt, saját maga szeretné elkészíteni a saluki eledelét, mindenekelőtt ismernie kell a megfelelő arányokat. Ezeket meghatározzák olyan egyéni tényezők, mint a kutya mérete, kora, súlya, illetve aktivitási szintje. Ha kétségek merülnek fel, beszéljen állatorvosával vagy tenyésztőjével, így optimális étrendet állíthatnak össze perzsa agarának. Bizonyos körülmények között ásványi anyagok és vitaminok hozzáadása is szükséges lehet, például boltokban kapható étrendkiegészítők formájában. A legjobb módszer, amivel ellenőrizheti kutyája elegendő és megfelelő táplálékot kap-e, ha rendszeresen megméri testsúlyát. Ha ingadozást tapasztal bármilyen irányba, kérdezze meg állatorvosát, mi lehet a kiváltó ok, s érdemes-e változtatni a kutya étrendjén. Ezenkívül fontos arra is odafigyelni, ha kedvence vitalitása tartósan csökken, vagy megváltozik a bundájának struktúrája – ezek szintén a hiányos táplálkozás komoly tünetei lehetnek.

Főtt étel, BARF-módszer vagy készen vásárolt kutyaeledel?

Mindegy, hogy melyik etetési módszert választja, a fontos az, hogy a kutya energia- és tápanyagszükséglete ki legyen elégítve. Minden táplálkozási formának megvan a maga előnye és hátránya. A gazdákhoz hasonlóan a kutyák is egyéniségek, így nincs olyan táp, amely mindegyiküknek egyformán alkalmas lenne. Ha nagyjából tisztában van az összetevőkkel, a készen kapható nedves- és szárazeledellel is egészségesen tudja majd táplálni kutyáját. Ilyenkor mindenekelőtt arra kell figyelni, hogy a táp ne tartalmazzon túl sok gabonát. A cukrot, mesterséges tartósítószereket és ízfokozókat szintén érdemes elkerülni.

További tippek a saluki egészséges étrendjéhez

Nem csak az eledel tartalma, hanem az etetés módja is döntő fontosságú a perzsa agárnál. A vízzel ellentétben, aminek mindig rendelkezésre kell állnia, a tápot csak a szigorúan rögzített időpontokban szabad felkínálni neki (kb. napi 1-2 alkalommal). Az etetés után tisztítsa meg a kutya tálját, és tegye el. Fontos továbbá az is, hogy a kutya evés után ne mozogjon túl sokat. Étkezés után érdemes beiktatni 1-2 óra pihenőt, mielőtt futni indulnának. Így a sok gazdi által rettegett gyomorcsavarodás is megelőzhető.

Olvassa el cikkünket, hogy mindent megtudjon a Kölyökkutyák beszoktatásáról, alapfelszereltségéről és hasznos tanácsokról!