Ausztrál Kelpie

Sportos, intelligens és érzékeny – jellemző tulajdonságainak leírásával partnerközvetítés esetén biztosan jó esélyekkel indulna. Az Ausztrál Kelpie (vagy Ausztrál Pásztorkutya) igazi szenvedélye a nyáj őrzése.

Tulajdonságai

Tenyésztése során manapság természetesen már nincs előtérben a pásztorkodás. Azonban az ehhez szükséges tulajdonságok, mint a mozgásöröm, a kitartás és a teljesítő képesség, miatt manapság is kitűnik ez a fajta a többi közül. Nagyon lelkes, temperamentumos és agilis kutya, aki következetes neveléssel és megfelelő támogatással nagyon gyengéddé, nyugodttá és szófogadóvá válhat. Ha elegendő mozgást és elfoglaltságot biztosít számára, például a kutyaiskolában vagy valamelyik kutyasport által, akkor kiválóan alkalmas családi ebként. Szereti a gyerekeket és nagyon hűségesen, ragaszkodóan követi családját. Habár az idegeneket bizonyos gyanakvással közelíti meg, mégsem alkalmas házőrzőnek nagyfokú ébersége és bátorsága ellenére. A fajtársakkal szemben igazán nyitott és kedveli társaságukat, így a normál beszoktatási időszakot követően általában elég békésen együtt tud élni más állatokkal.

Külső megjelenése

A közepes termetű ausztrál kelpie nem csak ravasz, mint a róka, hanem a fejformája is a kis ragadozóéra hasonlít. Szemei mandulavágásúak és a fang világosan kirajzolódó. Farka nyugalmi állapotban enyhe ívben lefelé konyul, míg aktív állapotban felemelheti. Rövid bundája rövid és vastag aljszőrzetével nem csak az extrém hidegtől és melegtől védi meg, hanem különösen kemény és sima fedőszőre miatt teljesen vízhatlan. A szőrzet színe nagyon különböző lehet. Még ha a ma tenyésztett kelpie-k többsége egyszínű is, a színpaletta elég széles: a feketétől, a fekete-cseren, a különböző füstös kékárnyalatokon át a vörösig, vörös-cserig , csokoládébarnáig vagy krémszínűig sokféle lehet.

Története

A fajta „ősanyjának“ bundája fekete-cser volt. 1870-ben a Rutherford skót bevándorlócsalád 6 fekete-cser collie-t vitt magával a brit szigetekről Ausztráliába. A pásztorkutyák, akiket egyébként Skóciában általánosan collie-nak hívnak, felkeltették az ausztrál birkatenyésztők figyelmét munkakedvükkel és elkezdték más, túlnyomórészt angol pásztorkutyákkal keresztezni. Így született egy szuka kutyus, akit „Kelpienek“ neveztek el, ami gall nyelven „vízi szellemet” jelent. Kelpie 1873-ban megnyert egy pásztorkutyaversenyt és óriási mértékben növelte a fajta iránti keresletet. Ezáltal megszületett egy új kutyafajta! A róla elnevezett fajtáról 1902-ben készítették el az első standardokat. 87 évvel később, 1989-ben ismerte el az FCI önálló fajtaként.

Tenyésztése és egészsége

Míg közeli rokonát, az ún. „working kelpie-t“ kizárólag haszonállatok terelésére és őrzésére tenyésztették, az ausztrál pásztorkutya tenyésztése során más kritériumokat helyeznek előtérbe. Színe, külseje és a kiállításokon elért sikere hosszú ideig számos tenyésztőnél sokat nyomott a latba, ezért nevezték el „show kelpie-nek”, amely megjelölést még ma is használják. Sajnos feledésbe merült, hogy az ausztrál kelpie szívében még mindig munkakutya, aki ugyanolyan fürge, mozgékony és aktív, mint a working kelpie. Szerencsére Európában a tenyésztés során olyan tulajdonságok, mint a sportosság, egészség, teljesítőképesség és taníthatóság, ismét relevánsak lettek. Így egyre többször lehet találkozni a fajta képviselőivel kutyasportos rendezvényeken. Nem csak olyan kutyasportokhoz, mint pl. az agility, az obedience, a flyball és a frizbizés ideálisak, hanem alkalmasak mentő-, drogkereső-, robbanószer-kereső és kísérőkutyának is.

Azonban a tenyésztők számára ugyanolyan fontosak a karakterjegyek, mint pl. a sportosság. Így például azok a kutyák, akik túl agresszívnek mutatkoznak vagy rendkívül félénkek, kizárásra kerülnek a tenyésztésből.

Az ausztrál pásztorkutya egészséges fajtának számít és azért, hogy ez így maradjon, minden tenyészállatot alávetnek egészségügyi vizsgálatnak, mielőtt fedeztetéshez alkalmaznák őket. Az általános ekto- és endoparaziták ellen előírt megelőző kezelés mellett mindenekelőtt ellenőrzik az ebeket örökletes betegségekre. A csípő- és könyökízület vizsgálata során kizárják a diszpláziára való hajlamot és a legtöbb országban előírják a szemvizsgálatot is.

Tartása és gondozása

Az ausztrál kelpie gondozási igénye általában elég csekély, habár rendszeres féregtelenítésre van szüksége. Nem csoda, hiszen a fajta képviselői legszívesebben a szabadban tartózkodnak. A számos fajtánál sok időt igénylő szőrápolás elmarad a kelpie-nél. Rövid szőrének köszönhetően elegendő a rendszeres kefélés annak érdekében, hogy a szennyeződést és a port eltávolítsa bundájából.

Ezzel ellentétben sok időt igényel a kelpie nevelése és lefoglalása, ezen kutyusok ugyanis óriási mozgásigénnyel rendelkeznek. Az ausztrál kelpie igazi energiabomba, akinek kiadós sétákra és sok szabadban való szaladgálására van szüksége. Magától értetődő, hogy ezek az aktív és temperamentumos ebek nem valók városi lakásba, hanem egy nagy kertben érzik magukat a legjobban. Habár a sok mozgás elengedhetetlen az ausztrál pásztorkutya számára, de ez önmagában nem elegendő az intelligens és munkaszerető kutya számára. Hiszen a kelpie-nek nemcsak testileg, hanem szellemileg is kihívásra van szüksége. Ezek a kutyák nagyon önállónak számítanak és szívesen megkérdőjelezik a nekik adott vezényszavak értelmét. Nem szeretik a buta, egyoldalú és mindig ismétlődő feladatokat, ezért ha így áll a helyzet, inkább keresnek maguknak a szemükben értelmes elfoglaltságot, ami nem mindig van a gazdi ínyére.

Még ha a kelpie nagyon tanulékony is, semmi esetre sem ajánlott arra következtetni, hogy könnyen nevelhető lenne. Magas intelligenciája, ami nagyfokú önállósággal társul, sok kreativitást és következetességet igényel a nevelésben és tartása során.

Ha valaki elfogadja az állat temperamentumát és mozgásörömét, valamint kész arra, hogy sok időt töltsön nevelésével és a közös elfoglaltságokkal (pl. kutyaiskolába járás), akkor extrém hűséges és ragaszkodó kísérőt kap a kelpie személyében, aki sokoldalúságának, kitartásának és könnyen vezethetőségének köszönhetően sok évig örömet okoz gazdijának. A kelpie-k szívesen ölelkeznek szeretteikkel és osztogatnak puszit is, tehát nincs ok aggodalomra, mivel nemcsak a bárányokért vannak oda!