A szívférgesség a kutyáknál elsősorban a földközi-tengeri térségben fordul elő. Az egyre növekvő utazóforgalom miatt azonban Európa egyéb részeiben is egyre gyakrabban megjelenik. A kezeletlen szívférgesség (dirofilarózis) halálos is lehet, ezért nagyon fontos, hogy időben felismerjék a gazdik, s megelőzzék ezt.
© Chalabala / stock.adobe.com
A szívférgesség kutyáknál (dirofilarózis) lefolyása a fertőzés időtartamától és súlyosságától függ.
Ha sok féreg támadta meg a kutya szervezetét, vagy ha nem kezelik a fertőzést, akkor az súlyos szív- és tüdőelváltozásokkal járhat. Ezekből pedig életveszélyes légzési nehézségek is kialakulhatnak, vagy a szív és más szervek halálos leállása is bekövetkezhet.
A szívférgességet éppen ezért nem szabad alábecsülni, és az érintett kutyát mindenképp állatorvosi kezelésnek kell alávetni.
A szívférgesség a szív és a tüdő elváltozásait okozza. A férgek lárvái (microfilaria) és a kifejlett férgek egyaránt okozhatnak problémákat.
A szív és a tüdő fertőzött területeitől függően különböző tünetek léphetnek fel. A leggyakoribbak:
A súlyos szívféregfertőzés szívelégtelenséghez vezet. Ez aztán májmegnagyobbodást (hepatimegalia), illetve hasvízkórt (ascites), valamint vízfelhalmozódást (ödéma) okoz.
A szívelégtelenség rosszabb esetben akut keringési rendszeri problémákhoz vezet (vena cava superior szindróma), mely esetében 24-72 óra alatt beáll a halál. Ezek a hirtelen fellépő tünetek a következők lehetnek:
Hogy a kutya szívférgességét meg lehessen állapítani, többféle vizsgálat is alkalmazható. Általában az első lépés a vérvizsgálat, azán ultrahang- és röntgenvizsgálat következik.
A vérvizsgálat alkalmával az illetékes labor antigén tesztet végez, mely képes kimutatni az élő, nemileg érett, nőstény férgeket. Ezenkívül a microfilaria-szűrést is végeznek, melyeket szűrés segítségével közvetlenül a mikroszkópon keresztül ellenőrizhetnek.
A PCR-teszt ezenkívül a DNS-anyag kimutatására is alkalmas, mely segítségével a különböző Dirofilaria fajták is megkülönböztethetőek. Ez a teszt kifinomultan mutatja ki a férgek lárváit is.
Ha a szív ultrahangos vizsgálata során kifejlett szívférgeket találnak a verőérben vagy a szívkamrákban, akkor biztos a diagnózis.
A vizsgálat segítségével pontosan kimutatható továbbá az is, milyen mértékűek a szív elváltozásai.
A vérvizsgálat mellett szükséges egy röntgenfelvétel a tüdőről. Ennek segítségével az állatorvos diagnosztizálhatja a tüdőartéria és tüdőszövet elváltozásait.
A szívférgesség elleni terápia mind a kifejlett férgek, mind a lárvák leküzdésére irányul. Ezenkívül általában szükség van a fennálló tünetek kísérő kezelésére.
A microfilaria ellen speciális féregtelenítőszerek hatékonyak, a makrociklikus laktonok. Ezeket havonta egyszer kell alkalmazni az egész terápia időtartama alatt.
Ezenkívül megkezdődik a melarzomin-terápia, mely a kifejlett és érett férgeket célozza meg. Hogy a férgek fokozatosan elhaljanak, az állatorvos bizonyos időközönként juttatja az állat szervezetébe ezt az anyagot injekció segítségével.
Jelenleg a második injekció harminc nappal az első után, a harmadik egy nappal a második után kerül beadásra. Hogy a lágyékizomba adott injekció a lehető legkevésbé fájdalmas és lehető legkevésbé stresszesebb legyen a kutya számára, az állatot gyakran elbódítják a kezelés időtartamára.
Jó tudni: A ,,slow-kill” nevű módszer (lassú halál), mely keretében a makrociklikus laktonokat nagyon hosszú időtartamon keresztül adagolják a kutya szervezetébe, hogy lassan öljék meg a kifejlett férgeket, nem célravezető a szívféreg elleni küzdelemben. Súlyos hosszútávú következményekkel járhat, sőt, halált is okozhat.
Ha szívféregfertőzést diagnosztizáltak kutyájánál, azonnal biztosítson nyugalmat kutyája számára. Sétáltatás csak pórázon megengedett, s figyeljen rá, hogy semmiképpen se játsszon fajtársakkal. Ezáltal csökkentheti a tüdő további tartós elváltozásainak kialakulását.
Ha a kutya megerőlteti magát, megemelkedik a szívritmusa, és ezáltal a tüdőbe történő véráramlás is. Így a vándorló vagy haldokló férgek, vagy az éppen kialakulóban lévő vérrögök életveszélyes tüdőembóliát is okozhatnak.
Hogy a kutyát ez idő alatt is megfelelően lefoglalja, az intenzív szellemi elfoglaltságok maradnak. Jó lehet erre az alapvető parancsok, a trükkök gyakorlása, valamint a klikker-tréning is. Olyan feladatokat válasszon, melyek nem terhelik meg a kutyát túlságosan.
A szívférgekben bizonyos kórokozók élnek, a Wolbachia baktériumok. Ezek segítenek a szívférgek fejlődésében és szaporodásában. Hogy a parazitákat már a kezelés előtt gyengítse, az állatorvos négy héttel előtte megkezdni az antibiotikumos kezelést a baktériumok ellen.
Súlyos fertőzés esetén gyakran szükség van arra, hogy a szívférgeket sebészi úton távolítsák el. Ha sok szívféreg gyűlik össze egy adott ponton, akár ,,gombolyag” is kialakulhat belőlük. A jobb szívkamrából vagy a vena cava-ból (a nagy véna, amelyik a szívhez vezet) kiindulva az elhalt férgek el tudják zárni a tüdőartériát.
A terápia befejeztével ismételt vérvizsgálat szükséges, hogy megállapíthassák, az állat szervezetében már nincsenek kórokozók.
A kutyák szívférgességét csak a fent említett vérvizsgálat által igazolt, biztos fertőzöttség diagnózisa esetén szabad elkezdeni kezelni. Mivel a terápia költséges, sok időt és energiát igényel, gyakran csak állatklinikákon elérhető. A kezelés egyénre szabásáról pedig az adott kezelőorvos dönt.
A kórházi gondozás elengedhetetlen a kezelés időtartama alatt, hogy komplikációk esetén – például allergiás reakciók a microfilariákra – az állatorvos időben reagálhasson és megfelelően felléphessen.
A kutya szívférgességét nem érdemes félvállról venni, mivel a betegség lefolyása és a gyógyulás esélye a fertőzés időtartamától, annak súlyosságától és a tüdőelváltozások mértékétől függ.
Az idejében elkezdett terápia és a megfelelő gyógyszerek segítségével a kutyák teljesen felgyógyulhatnak a betegségből. Ha azonban nem kezelik a betegséget, a fokozódó tüdőelváltozások és a szívelégtelenség halálos kimenetelű.
Ha későn diagnosztizálják a betegséget, vagy nem kezelik, akkor a férgek nagyra nőnek és szaporodnak. Ez a tüdőartériák és a tüdőszövet tartós károsodását okozza.
Ezenkívül a kór ezen szakaszában a terápia életveszélyes is lehet, mivel az elhaló férgek tüdőembóliát előidéző vérrögöket is okozhatnak.
Még egy sikeres terápia után is gyakran fennmaradnak tüdőkárosodások, melyeket aztán a kutya egész élete során gyógyszerekkel kell majd kezelni.
A szívférgesség oka a Dirofilaria immitis, egy fonálféreg. Ez egy olyan parazita, mely különböző szúnyogfajtákkal terjed (vektorral terjedő fertőző betegség). Fertőzött kutyáktól közvetlenül nem kapható el a betegség, azonban a szúnyogok megfertőzhetnek macskákat, vadászgörényeket és ritka esetben embereket is.
A kutyák másfajta Dirofilariat is elkaphatnak: a Dirofilaria repens a filariasis (elefántázis) nevő betegséget terjeszti, mely fertőző és az emberekre nézve is veszélyes.
A Dirofilaria világszerte mindenütt előfordul. Európában főleg a földközi-tengeri-térségben gyakori (Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Dél-Franciaországban, Görögországban, Törökországban és Horvátországban). Nagy számban van jelen a fertőzés továbbá Kelet-Európában, azaz Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Szlovákiában.
Az Alpoktól északra csak néhány bejelentett eset ismert, melyek külföldről érkeztek az országba. A fertőző szúnyogok azonban már ezekben az országokban is megtalálhatóak, mivel az egyre melegebb nyarak és a térségbe behozott fertőző kutyák miatt egyre csak nő a szívféregfertőzés kiterjedtsége.
A szívférgek első állmása a szúnyog, aki a beteg kutyában található lárvákkal (microfilaria) fertőződik meg. A szúnyogokban ezek a lárvák aztán az emlősállatok számára fertőző lárvaállapotba fejlődnek tovább, melyek a következő csípéssel fertőznek.
Így jutnak el a kutya testébe. Ott a lárvák először a kutya bőrében és izomzatában fejlődnek ki, majd a tüdőartériákban fejlődnek ki férgekké. Ezek a kifejlett példányok 20-30 cm hosszúságúra is megnőhetnek.
6.9 hónappal a fertőzés után fejlődnek ki teljesen, s a nőstények ekkor lerakják lárváikat a vérbe. Innentől kezdve a szúnyogok elkaphatják a kutyától a fertőzést.
© blueringmedia / stock.adobe.com
Minden fertőzött országba történő utazás, még a rövid vakációk is növelik a szívférgesség kialakulásának kockázatát. Érdemes tehát időben konzultálnia állatorvosával, hogy gondoskodhasson a megelőző gyógykészítmény beszerzéséről. Így aztán nyugodtan indulhat vakációzni kedvencével!
A szívférgek elleni megelőző gyógykészítmény közvetlenül a fertőzés után öli meg a lárvákat. Általában az utazás előtt, illetve az adott országban való tartózkodás idején harminc naponta szükséges alkalmazni. Az utolsó adagot pedig harminc nappal a hazatérés után kell beadni.
A riasztó továbbá a homoki szúnyogok ellen is védenek (a Leishmaniózis terjesztője). Ez a fertőző lárvák terjedését akadályozza meg.
Érdemes szúnyoghálót elhelyezni a kutya alvóhelye körül, illetve inkább bent a lakásban tartózkodni, ha sok szúnyog van kint (szürkületkor és este), így még jobban védheti kutyáját a szívféregfertőzéstől.
A müncheni Ludwigs Maximilians Egyetemen folytatott állatorvosi tanulmányaim és doktori tanulmányaim során számos betekintést nyerhettem az állatorvoslás különböző területeibe. 2011 óta állatorvosként praktizálok a legkülönfélébb állatokkal és azok betegségeivel. Szenvedélyem a feladathoz tartozik, hogy a lehető legjobban segítsek betegeimnek és biztosítsam jólétüket. Állatorvosként, valamint hosszú ideje kutyatulajdonosként és kutyás sportolóként szerzőként is szívesen osztom meg tudásomat.
