Kosarában:

A kosár üres!

A zooplus cookie-kat használ annak érdekében, hogy az oldal megfelelően működjön, a tartalom és a hirdetések személyre szabottak legyenek, valamint az oldal adatforgalmának elemzéséhez. Tájékoztatjuk hirdetési és elemzési partnereinket is a weboldalunk használatáról. A weboldal használatával Ön hozzájárul a cookie-k használatához. Cookies akzeptieren

Ingyenes szállítás 10990 Ft felett**

A kutya, mint vadász


A kutya vadász-magatartása

A fajspecifikus különbségek fejlődése

A kutya, mint zsákmányejtő és szociális lény egy intakt falkán belül elsősorban az élelem, jobban mondva a vadászat utáni szükségleteit követi. Egy kutya számára maga a vadászat nélkülözhetetlen, s fejlődéstörténetileg nem lehet attól eltekinteni egy kutya viselkedési repertoárjában. A vadászatot jelentősen meg kell különböztetni az egyszeri eledelre vonatkozó szükséglettől. A vadászösztön az egyedileg elismert fontosság által biztosítja a falkában a szociális és kommunikatív összetartást, s ezáltal alapot képez mindenfajta együttéléshez.

A vadászat egyes fázisai

Egy vadászat egésze egyes vadászati fázisokra osztható, amelyek sikerük és a szakaszok szándéka függvényében különböző időtartamot igényelnek.

1. Orientálódás

Az első vadászati fázissal a nyomkeresés vagy a szimatolás jár együtt, ez az orientálódás. Itt a kutya valamennyi érzékszervére szükség van.

2. Fixálás/tipikus testtartás

Ha a kutya meglátja a zsákmányt, vagyis az orientálódás fázisa sikeresen lezárult, következik a fixálás fázisa. Az állat izgatottan figyeli a zsákmányt, rögzíti, hogy az hol van, s mindezt tipikus figyelő-rögzítő testhelyzet jelzi.

3. Hajsza

Ezt követi a hajsza fázisa, adott esetben a kutya kiűzi a zsákmányt az esetleges közösségből, leválasztja azt társaitól, s vadászközössége többi tagja számára kedvező elfogási pozícióba kergeti. A hajszolás fázisa a farkasoknál csupán rövid és jól kalkulált, mivel könnyen felőrölheti az erejüket, s az állatoknak óvatosan kell bánniuk energiatartalékaikkal. Mialatt házi kutyáink nagy része ebben a hajszolási fázisban egy önjutalmazó cselekvésláncba kerül, vagyis maga a hajsza kielégíti a vadászatra való igényüket, a farkasok biológiailag meghatározottan megfelelő módon cselekszenek, vagyis tisztán definiált céllal. Számukra csak a zsákmány megölésével és elfogyasztásával ér véget a vadászat.

A kutyák fajtaválasztéka

A kutyák fajtaválasztékával és szelekciójával az ember különböző vadászstratégiájú kutyákat hozott létre. Így megfelelőképpen szocializálódott és nevelt kutyák fejlődnek ki, amelyek utódaiban ismét tovább támogatják és erősítik elődeik genetikai előnyeit.

Pásztorkutyák

Így pl. az olyan pásztorkutyák esetében, mint a border-collie a „hajsza“ fázisára helyeződik a hangsúly. A pásztorkutya feladata, hogy a nyájból kihajtsa az állatokat, s azok összességét egy irányba terelje. Ez a feladatkör azonos a vadászat említett alapvető fázisával. A vadászat cselekvéssorozatának szelektív megszakítása által a kutya megelégszik a zsákmányszerzés tulajdonképpeni értelemben nem teljes és befejezett szekvenciájával.

Pointer

Ugyanilyen módon egy pointer esetében a megfelelő tréning az első két szegmensre korlátozódik. Miután az ember oltalma alatt és azzal együttműködve megmutatta a vadat, számára a vadászat be is fejeződött.

Nyájőrző kutyák

A nyájőrző kutyák pedig jelenlétükkel tulajdonképpen a sikeres vadászat zsákmányállatait őrzik. Egyszerű jelenlétükkel védik a nyájat az ellenségektől, s ezzel biztonságban tartják „táplálékforrásukat“ – a birkákat.

A vadászösztön ott van minden kutyában

A különböző feladatfajták és adottságok, amelyeknek nem kell kényszerítően áttörnie a kutya individuumát, egyetlen közös ösztönre vezethetők vissza: ez pedig a vadászösztön. Gyakran nem ismerik fel, hogy milyen fontos és elkerülhetetlen motivációk hajtják a kutyát abba az irányba, hogy bizonyos magatartást mutasson. Ez pedig félreértéseket szülhet a kutya és az ember között.

Legyen a kutya bármilyen fajtájú is, vadászmagatartás jellemzi. Minden ösztönök legfontosabbikának figyelembe vétele nélkül mi, emberek sem lennénk képesek arra, hogy a kutyával, mint szociális partnerrel kapcsolatot alakítsunk ki. Rajtunk múlik, hogy ezt a vadászat utáni alapvető szükségletet – a kutyával való szociális együttműködés után és során – kielégítsük.

Kerstin Krahwinkel cikkéből fordítva
Fotók: Sandra Wagner, Andreas Locke

Ár inkl. ÁFA Szállítás