Aktív megelőző intézkedések a kutya és az ember egészsége érdekében
A férgek tojásai és lárvái szinte mindenütt ott vannak. Még a leggondosabb higiéniai intézkedések sem tudják megakadályozni, hogy kutyáink újra meg újra megfertőződjenek ezekkel a makacs parazitákkal. Minden fertőzés egy veszélyes körforgás kezdetét jelenti.
Bárhol lehetséges elkapni a fertőzést
A kutya már egy mindennapos séta alatt is elkerülhetetlen módon kapcsolatba kerül fertőzés-forrásokkal: fertőzött fajtársak, idegen kutyaürülék-kupacok és rágcsálók jelentik a legfőbb rizikófaktorokat. A kutyatulajdonos tehetetlenül áll szemben ezzel a fertőzési körfolyamattal. De otthon is leselkednek veszélyek: a legkínosabb precizitással kitisztított ketrecek, az ápolt háztartás és még a kiválóbb minőségű száraztáp sem jelent garanciát a féregmentes kutyaéletre. A féregtojások és lárvák igazi túlélőművészek. Eldugott helyekre fészkelik be magukat, s kitartóan és észrevétlenül várakoznak mindaddig, amíg nem sikerül beférkőzniük egy gazdaállat szervezetébe. Ott azután több fejlődési szakaszon mennek keresztül, majd felnőtt parazitává vedlenek át.
A fertőzés átadásának egyéb módjai
Nagyon sokféle úton átadható a fertőzés: néhány féregfajtánál a bolhák és más paraziták töltik be a köztes gazda szerepét. Megint más férgeknek nincs szükségük köztes gazdára ahhoz, hogy egy kutya szervezetében landoljanak. Lárváik egyszerűen átfúrják magukat a kutya bőrén. Ilyen esetben perkután azaz bőrön át történő fertőzésről beszélünk. Még a meg nem született kölykök is megfertőződhetnek a férgekkel – az anyaállat által. Gyakran a tejjel kerülnek férgek az újszülött kutyakölykök szervezetébe. Általánosságban abból lehet kiindulni, hogy az összes kölyöknek mintegy 80%-a fonalférgekkel fertőződött.
Fonalférgek
A horog-, orsó- és ostorférgek az ú.n. fonalférgek közé tartoznak. A fonalférgek legszívesebben a gazdaállat vékonybelében tartózkodnak, s naponta akár 200.000 tojást is tudnak produkálni. Horogféreggel való fertőzésre utal a lesoványodás, a vérszegénység és a hasmenés. Ezek a vérszívó vékonybél-paraziták az emberre is veszélyt jelentenek. Ugyanez érvényes az orsóféregre is. Az orsóféreggel fertőzött kölykök egyértelmű tüneteket mutatnak: kövér „féreghas“, köhögés és rachitis (angolkór). Az ostorféreg akár 7,5 cm hosszú is lehet, s gyakran okoz bélgyulladást, fogyást, gyors erővesztést. Arra való utalások viszont nincsenek, hogy ez a fajta is fenyegetné az embert.
Galandférgek
Nagyon sokféle különböző galandféreg-fajta létezik. Ezek közül különösen nagy mértékben elterjedtek a következők:
- Dipylidium caninum - uborkamagképű galandféreg: akár fél méteres is lehet, fehéres testrészei rizsmagokra emlékeztetnek. Egyes darabjai néha a fertőzött állat székletébe vagy szőrzetére ragadva láthatók, s ezesetben megkönnyítik a diagnózist. Emésztési zavarok, erős végbélnyílás-környéki viszketés és súlycsökkenés hívhatja fel a figyelmet a galandféreggel való fertőzöttségre. Az uborkamagképű galandféreg az emberre is veszélyes lehet.
- Echinococcus multilocularis – rókaféreg: az ember számára legveszélyesebb galandféreg-fajta. A rókaféreggel fertőzött személyeknek gyakran károsodnak a májszöveteik. Valamennyi galandféreg legkisebbike (hossza kb. 0,4 cm) túlnyomórészt a rókák vékonybelében él. A felnőtt férgeknek megvan az a jellegzetességük, hogy testük végéből kisebb darabokat kilöknek, amelyek a róka székletével kiürülnek. Elméletileg ezek a kis aktív testrész-darabkák előfordulhatnak valamennyi bokron, cserjén vagy erdei gyümölcsön. A kisrágcsálók gyakran elfogyasztják azokat, s ezután köztes gazdaként funkcionálnak. Amint egy vadászós kedvében lévő kutya zsákmányául esnek, máris továbbadják a rókaféreg-fertőzést. A rókaférgek jelenléte a kutya szervezetében sokszor hosszabb ideig is észrevétlen marad, mivel a fertőzés relatív tünetmentesen zajlik.
- Taenia spp – sima- és horgasfejű galandféreg: azon galandférgek csoportjába tartoznak, amelyek akár 2 méteresre is megnőnek. Tekintélyes méretük ellenére úgyszintén gyakran észrevétlenek maradnak. Az ilyen parazitával való fertőzöttség általában nem okoz különösebb tüneteket. Csak ritka esetben tapasztalhatók emésztési zavarok, súlycsökkenés és bélelzáródás.
- Mesocestoides spp.: 2,5 méter hosszú is lehet, és szintén meglehetősen feltűnésmentesen viselkedik. Az erősen fertőződött kutyák étvágytalanok, szőrzetük lompos.
A férgek életveszélyesek!
A féregfertőzések lefolyása az első időszakban gyakran teljesen észrevétlen. A háziállaton nem tapasztalható semmi feltűnő, semmi nem utal arra, hogy beteg lenne. Ebből adódóan gazdája semmiféle késztetést nem érez a cselekvésre. S pontosan ez teszi olyan veszélyessé a féregfertőzéseket. A parazita-populáció napról napra növekszik, nagy károkat okozva a kutya szervezetében. Ha a kutya férgessége hosszú időn át észrevétlen marad, abból végül is nagyon erős fertőzöttség alakul ki, ami már egyértelmű tüneteket produkál: vérveszteség, vérszegénység, súlycsökkenés, hányás, általános rossz állapot, bél- és epevezeték-elzáródás, s legsúlyosabb esetben még az állat halála is lehet a következmény. S emellett a féreggel való fertőzöttség nem csupán az érintett állat számára jelent olyan veszélyt, amit komolyan kell venni: a férges kutyával való kapcsolat útján az ember és más állatok is megfertőződhetnek, és maguk is megbetegedhetnek. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a gyermekek és a legyengült immunrendszerű egyedek.
A féregtelenítő kezelések segítenek az ördögi kör megszakításában
Mivel a férgekkel való újrafertőzés lehetőségét nem lehet kizárni, a kutyatulajdonos csak egy dolgot tehet: megpróbálja kordában tartani a féregfertőzést. Egy féregtelenítő kezelés ugyan az erősen fertőzött állatok gyógyulását is szolgálja, azonban elsősorban meg kell akadályozni, hogy az állat egyáltalán férgessé váljon. Ezért rendszeresen kell féregtelenítő kezeléseket végezni. Normál körülmények között ezt elegendő háromhavonta megtenni, azonban ha az állat a rókaféreg által jobban érintett területen él, minden 4-6 hétben féregteleníteni kell. Ez különösen érvényes a vadász- és pásztorkutyákra. Egy nyaralás vagy erős bolhásság szintén indukálja a kiegészítő féregtelenítés szükségességét.
Hogyan működik a féregtelenítés?
A féregtelenítő szerek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek a féreg valamennyi fejlődési stádiumában felveszik ellene a harcot. Meg kell akadályozniuk, hogy ivarérett, tojásokat lerakni képes férgek alakuljanak ki. Néhány féregirtó feladata célzottan bizonyos féregcsoport elpusztítása. Mások széles spektrumúak, és egyidejűleg fellépnek a galand- és fonalférgekkel szemben is. Az állatorvos dönti el, hogy az adott, egyedi esetben mely fajta féregtelenítő kezelésre van szükség. A féregtelenítő szerek beadása egyszerű. Léteznek paszták és folyékony anyagok, melyeket direkt az állat szájába vagy a kutya eledelébe kell helyezni. A gyógyszert makacsul megtagadó állatoknak pedig az ú.n. "Spot-On-eljárás" kínál megoldást. A szerek adagolása a kutya testsúlyához igazodik. A féregtelenítő szerek időközben jól tolerálhatóvá váltak. Valamennyi fajtájú, korú kutyának adhatók, s még vemhes vagy szoptató állatok esetében is nyugodt lelkiismerettel alkalmazhatók.
A "HundeWelt" c. folyóirat cikkéből fordítva (megjelent: a Minerva Kiadó gondozásában)
