Bölcsőszájúhal-félék (ciklidák)
Színcsoda halcsalád rossz hírnévvel
Sok más, a trópusokról vagy szubtrópusi vidékekről származó halfajtával együtt a sügéralakúak (perciformes ) rendjébe és a ciklidák (bölcsőszájúhal-félék) színekben és formákban gazdag családjába tartozó, gyakran tarkasügérként emlegetett díszhalak több képviselője is már korán megtalálta az utat ill. helyét az akváriumokban.
A hozzáértők olykor csak értetlenül csóválják a fejüket, mikor a "hozzá nem értők" hibásan "sügérekről" beszélnek. A valódi sügéreknek négy orrnyílása van és hátuszonyuk két külön részből áll: a keménylemezes elülső és lágylemezes hátsó részből. Ezzel ellentétben a bölcsőszájúhal-féléknek csak két orrnyílásuk van, s hátuszonyuk egy szegéllyé nőtt össze. A két család összetévesztése kb. azzal hasonlítható össze, mintha valaki állandóan "lóról" beszél, miközben tulajdonképpen "szamárra" gondol.
Honnan származik a rossz hírnév?
Mégis térjünk csak vissza ezen halak rossz hírére: ciklidák népes családjába nem csupán a verekedős, földet turkáló és más halakat felfaló díszhalak tartoznak. Gondoljunk csak pl. a kecses és bájos
vitorláshalra (ptherophylum). Egy másik akvarisztikai gyöngyszemet, a
diszkoszhalat (symphisodon) is a ciklidák közé sorolunk. Az ezen csoportba tartozó halak méretvariációja éppen olyan elbűvölő és lenyűgöző, mint színeik gazdagsága. Mialatt Dél-Amerika bölcsőszájúhalai, az
apitogrammák felnőttként 2-3 cm-esre nőnek, a
ciklák képviselői gyakran az 50 cm-es határt is túllépik, mielőtt még az "egészen nagyok" közé tartoznának.
Ami azonban a világ ciklidáit egészen különlegessé teszi, az ivadékaik gondozásának speciális formája és párzási magatartásuk különlegessége. Mozdulataik, taglejtésük olyannyira kifejező, hogy viselkedésük szinte már "kommunikatívnak" nevezhető. A bölcsőszájúhal-félék egyik legismertebb fellegvára kétségtelenül a kelet-afrikai Malawi-tó. Ezen "édesvizes tenger" létrejöttének speciális földrajzi körülményeiből adódóan egészen egyedülálló halfauna tudott kialakulni.
A tudósok úgy vélik, hogy több mint 2 millió évig tartott, amíg az afrikai törésvonalban található, 700 méternél is mélyebb medence teljesen feltöltődött vízzel. Az itt élő halfajták több mint 70%-a a bölcsőszájúhal-félék, a ciklidák közé tartozik. Ráadásul ezek endemikus élőlények, azaz természetes módon csakis ott fordulnak elő és sehol máshol a földön! Ez kiváló modellként szolgál a
ciklidák alkalmazkodóképességének bemutatására.
Találhatunk közöttük szabadon ivókat, elrejtőzve, nyitottan ikrázókat vagy szájköltőket. Élhetnek egyedül, párban vagy háremben - a csapat élén egy hímnemű példánnyal. A fiatal ciklidák "galerikbe" szervezkednek, s csoportosan lyukakat ásnak vagy óriási homokvárakat építenek. Vannak közöttük zsákmányra leselkedő vadászok, rajtaütésszerűen támadó ragadozó halak, planktonevők, és vannak olyanok is, melyek elsősorban növényekkel táplálkoznak.
Ez a halcsoport valóban mindenkinek tartogat valamit, s általában nem is tart sokáig, amíg a bölcsőszájúhal-félék látszólag számtalan fajtájának elbűvölő viselkedésmódját megismerhetjük, sőt meg is szerethetjük.
Michael Schober cikkéből fordítva
