GYIK a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálásáról

• Mit jelent a klímavédelmi hozzájárulás és a CO₂- kibocsátás kompenzálása?

  Az önkéntes klímavédelmi hozzájárulás azt jelenti, hogy az adott vállalat által meghatározott, bizonyos pénzösszeg egy olyan minősített klímavédelmi projekthez kerül, mely igazoltan szén-dioxid-kibocsátást spórol meg, vagy szén-dioxidot tárol vagy távolít el a légkörből. Így azt a szén-dioxid-kibocsátást, mely a világ egyik pontján keletkezett, egy másik helyen kompenzálhatjuk; összességében pedig csökken a kibocsátás. Az e mögött rejlő filozófia szerint az a legfontosabb, hogy összességében minél kevesebb üvegházhatású gázt bocsássunk ki az atmoszférába, s nem az számít, ez pontosan hol történik. A szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása mellett az is kiemelten fontos, hogy folyamatosan annak megszüntetésére, illetve csökkentésére törekedjünk.

• Mit értünk klímavédelmi projekt alatt?

  A klímavédelmi projektek döntő szerepet játszanak abban, hogy legyőzzük a globális felmelegedést, mivel segítségükkel kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk ki, tároljuk vagy eltávolítjuk azokat a légkörből. Ez megvalósulhat akár erdővédelem, újraerdősítés, vagy megújuló energiaforrások kiépítésének formájában is. A projekteknek nemzetközileg elismert szabványoknak kell megfelelniük, szigorú kritériumok alapján ellenőrzik és minősítik őket, mint például a Gold Standard alapján. Ezáltal biztosítják a projektek klímavédelmi hatékonyságát, valamint rendszeres ellenőrzés alatt is tartják azt.

  Mindemellett pedig kiemelten fontos, hogy ezek a projektek olyan plusz klímavédelmi intézkedésekhez járuljanak hozzá, melyeket a projekt nélkül nem lehetett volna megvalósítani. Ezenkívül mérvadó az is, hogy az atmoszférába történő szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyértelműen mérhető legyen. Nem utolsó sorban minden projektnél garantálni kell, hogy az adott helyen megspórolt szén-dioxid-kibocsátás csak egyszer számítson kompenzálásnak, és ezt megfelelő tanúsítványokkal igazolni kell hivatalos nyilvántartás segítségével.

• Miért kell kompenzálni a szén-dioxid-kibocsátást?

  Ideális esetben a szén-dioxid-kibocsátást eleve el kellene kerülni, például úgy, hogy az energiaellátást fosszilis tüzelőanyag helyett megújuló energiaforrásból biztosítjuk. Ott pedig, ahol nem lehetséges elkerülni, a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. Például ahelyett, hogy két egymást követő nap két félig telt teherautót indítunk útnak, tulajdonképpen elegendő, ha a második nap egy darab teletöltött teherautóval szállítjuk ki az árut. Mivel rendszerint azonban nem minden kibocsátás teljesen elkerülhető, érdemes a fennmaradó részt kompenzálni. 

• Honnan tudja a zooplus, hogy a projektek tényleg csökkentik a CO₂ kibocsátást?

  Minden projektet piacvezető szabványok alapján minősítettek, mint például a Gold Standard, valamint rendszeresen validálják őket külső, harmadik felek. Ez biztosítja, hogy a projektek megbízhatóan fennmaradjanak és fejlesszék őket, valamint megvalósítsák az általuk ígért szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A gyakran nagyon új technológiákat alkalmazó szén-dioxid-eltávolítási projektek már legalább valamelyik nemzetközi szabvány előtanúsítási fázisában tartanak.

• Miért csak elvétve találhatók klímavédelmi projektek Európában?

  Olyan iparosodott országokban és kontinenseken, mint Európa, két projektkritériumnak különösen nehéz megfelelni: egyrészt annak, hogy a projekt olyan plusz klímavédelmi intézkedésekhez járuljon hozzá, melyeket a projekt nélkül nem lehetett volna megvalósítani (addicionalitás), valamint annak a kitételnek, hogy az adott helyen megspórolt szén-dioxid-kibocsátás csak egy másik helyen számítson kompenzálásnak. Például a megújuló energiaforrások nemzeti támogatása miatt rengeteg klímavédelmi intézkedés közvetlenül realizálható, anélkül, hogy klímavédelmi projektként is kapna támogatást. Ezenkívül az iparosodott országokban megspórolt szén-dioxid-kibocsátást a nemzeti klímavédelmi célokhoz könyvelik el, így egy klímavédelmi projekt keretében már nem számolhatóak el ismét.

  Ezzel szemben a Globális Dél országaiban különösen fontosak az ilyen projektek: az itt található országok sokkal jobban szenvednek a klímaváltozás következményeitől, mint az iparosodott országok, melyek az elmúlt évtizedek során a legtöbb szén-dioxid-kibocsátást okozták. Ezzel egyidejűleg sajnos ezekben az érintett országokban általában sokkal kevesebb forrás jut az innovatív klímavédelmi megoldásokra. A kompenzációs rendszer segítségével tehát a klímavédelmet közvetlenül a legjobban érintett területeken lehet támogatni.